A kormányrendelet, amely majd életbe lépteti a nemzeti alaptantervet, feltehetőleg a közoktatási törvény májusi, parlamenti jóváhagyása után születik meg. És bár sok a kétség a bevezetésével kapcsolatban, talán mégis Ján Mikolaj miniszternek van igaza abban, hogy azokban az iskolákban, ahol eddig is kreatív munka folyt, nem lesznek nagyobb gondok az intézményi programok kidolgozásával.
A középiskolákban pedig, ahol amúgy is szakosodott osztályokba jártak a diákok, a speciális programokat eddig is használták. Az Állami Pedagógiai Intézet honlapján közzétett tervezet alapján az iskolák akár már most megkezdhetik az alapiskola első és ötödik évfolyama jövő évi tantervének összeállítását, illetve a kötelező alapképzés vázlatának kidolgozását. Ez kétségkívül jó adag többletmunkát jelent, de a változások az élet minden területén ezzel járnak. A nemzeti alaptanterv nagy különbséget a szlovák és a magyar tanítási nyelvű iskolák közt nem tesz, két idegen nyelv elsajátítását, a beszédkészség fejlesztését irányozza elő, a természettudományos órák számát csökkenti. A magyar tanítási nyelvű iskolákban az eddigi kötelező szlováknyelv-óraszám nem változik. Államilag heti öt anyanyelv- és öt szlováknyelv-órát írnak elő. Heti 4 órában pedig az iskola maga döntheti el, mivel foglalkozik. A nemzeti kisebbségek nyelvén vagy nyelvét oktató iskolákban a heti óraszám magasabb, mint a szlovák iskolákban. Az anyanyelv és irodalom óraszáma növeli a keretet, de ez természetes velejárója a versenyképességnek és a megszerezhető azonos tudás-szintnek. Hasonlóképpen magasabb a heti óraszám például a sportiskolákban is, ahol a tanulók rendkívüli adottságait fejlesztik. És emiatt talán háborogni sem kell, hiszen a hét végén a roma parlament fogalmazta meg, hogy követendő példának tartja a magyar tanítási nyelvű iskolahálózatot. Ehhez hasonlót szeretnének kiépíteni a roma kisebbségnek, hogy az oktatáson és művelődésen keresztül kiemelkedjenek abból a szociális leszakadottságból, amelyben nagy részük él. Rövidesen kodifikálják a roma nyelvet, elvben a kormány is támogatja képzésüket, amelyhez speciális programokat vár. Ján Mikolaj kizárta, hogy megszűnjön Losoncon a Ghandi gimnázium, amelyet a besztercebányai kerületi önkormányzat bezárásra ítélt. Sőt, a tárcavezető azt is megígérte: azokon a helyeken, ahol nagy a romák népszaporulata, nemcsak a normatívák emelésével fogja segíteni új oktatásukat, hanem más forrásokból támogatni fogják az új iskolák létesítését is.
Ha ez valóra válik, a szlovákiai magyar iskolahálózat új versenytársat kap. Még egy párhuzamos „elszívó rendszer” jelenik meg, s ha eddig a magyarországi továbbtanulási lehetőség nem késztette iskoláinkat arra, hogy az oktatás minőségének növelésével tartsák meg diákjaikat, most újabb leckét kaphatnak. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy a roma kisebbségnek nem jár anyanyelvű iskola. Jár! De a magyar iskolákban is legfőbb ideje hasznosítani, tehát alkalmazni azokat a módszertani-oktatási formákat, amelyeknek számos továbbképzést, nyári egyetemet szenteltek. A nemzeti alaptantervvel kapcsolatosan pedig még egy dolgot meg kell jegyezni: a kidolgozók egy intézményi programjavaslatot is készítenek azoknak az iskoláknak, amelyek maguk nem képesek ennek a megalkotására. Biztosan lesz számos intézmény, amely ehhez a megoldáshoz nyúl majd. De ha az SZMPSZ módszertani intézete szorgalmi feladatként felvállalná, hogy maga kínál fel egy ilyet a magyar intézményeknek, lehet, hogy jobban járnánk.
PÁTRIA, gyr
