Év végéig elkészül Párkány új területrendezési terve, a mintegy másfél millió korona értékű projektum költségeinek 95 százalékát a város uniós forrásból finanszírozza. A területrendezési terv előkészítéséről Miroslav Šafranko építési osztályvezetőt faggatta a Hídlap munkatársa.
A város jelenleg érvényben lévő területrendezési terve idejétmúlt, emellett egy-egy jövőbeni beruházás kapcsán megpályázható uniós forrás lehívása is elősegítette az új projektum kidolgozását, amelynek ötlete két éve fogant. Uniós pénzeket ugyanis csak olyan beruházásokra lehet kérni, amelyek összhangban vannak az adott település területrendezési tervével. 2007 nyarán a hivatal megfogalmazta a feladványhoz köthető igényeket, 2008 májusában pedig lakossági fórumon mutatta be az időközben megszületett javaslatot és nyilvános vitára bocsátotta azt. Az új tervezet tartalmazza a lakásépítésre kijelölt területeket, ezen területekre vonatkozó előírásokat (például, hogy egy-egy telek mekkora hányadát lehet majd beépíteni és milyen magasak lehetnek az ide tervezett épületek), továbbá a fürdő melletti terület hasznosítását, az ipari övezetet (a Gyártelepi út mögötti szántót), a Mária Valéria hídra felvezető közutat (ez esetben pontosításról van szó), az észak-déli korridor nyomvonalát, az idén épített árvízvédelmi gátat, kijelöli a megépítendő szennyvíztisztító helyét, valamint a hosszú távra tervezett közlekedési rendet. A társas- és családi házakra fenntartott területek az úgynevezett Keleti rakparton, a Sobieski utca Duna felé eső parcellái, a Nánai út menti parcellák, a Fénysugár képzőközpontja mögötti telkek, valamint az Összevont Középiskola és a jachtkikötő közti Duna-parti terület lesznek. Többen is kérvényezték, hogy az új területrendezési tervben parcelláik már átminősített formában családi házak építésére alkalmas telekként szerepeljenek (ezek az átminősítéssel értelemszerűen felértékelődnének), de a városfejlesztési bizottság véleményét és a lakosság zömének érdekeit figyelembe véve nincs mód eleget tenni minden ilyen igénynek. Abban az esetben, ha az észak-déli korridor érintené Párkányt, a tervezet gyorsforgalmi, illetve hosszú távon bővíthető első osztályú úttal számol, amelynek nyomvonala egybeesne a gyár mellett vezető jelenlegi közúttal, majd továbbhaladna Nána felé. Ugyancsak hosszú távú tervként szerepel a Szent István utca meghosszabbítása a központi buszmegállótól Kövesd irányába, valamint a központi buszmegállótól a kemping mellett vezető jelenleg kihasználatlan út kiszélesítése és kétirányúvá minősítése, ami tehermentesítené a Fő utcát.
A területrendezési terv véleményeztetése mind az állami szervek, mind a lakosság részéről megtörtént. Az illetékesek két változatot bíráltak el. A két variáns között csupán az észak-déli folyosó és a lakóövezetek kialakítása tekintetében vannak kisebb különbségek. Tisztázásra szorul, hogy a Zsámbéki-medence irányába vezető nyomvonalon 2×2 sávos gyorsforgalmi (R3), vagy 2×1 sávos – később 2×2 sávosra bővíthető – első osztályú főút (I/76) kerüljön-e tervezetbe. A területrendezési terv két közkikötővel számol Párkányban, egy személyhajózásival (a jelenlegi helyén) és egy teherhajózásival (a papírgyár területén). Míg az úgynevezett Renner-gödörben jachtkikötő épülhet, addig az árvízvédelmi gát végében sportcsónakok számára terveznek egy kikötőt. A két variáns testületi vitája után a tervezet újabb véleményeztetése következik. A végső formába öntött területrendezési terv digitális formában is elkészül, és remélhetőleg az év végén felkerül a város honlapjára.
Oravetz Ferenc, Hídlap
