Az Európai Parlament delegációja Prágában próbálta meggyőzni a cseh vezetést a Lisszaboni Szerződés mielőbbi ratifikációjáról, miután kiderült, hogy az alkotmánybíróság elhalasztotta döntését a Lisszaboni Szerződés cseh alkotmánnyal való összeférhetőségéről.
A cseh képviselőház tavaszi jóváhagyása után a konzervatív Polgári Demokratikus Párt (ODS) képviselőinek javaslatára a szenátus az alkotmánybíróság elé utalta a dokumentumot, annak megvizsgálására, nincs-e ellentétben a cseh alkotmánnyal. Számos EP-képviselő rosszallását fejezte ki a döntés elhalasztása miatt (melyet eredeti tervek szerint november 10-én ismertetett volna a testület, de ezt nemrég elhalasztották november 25-re). Az alkotmánybíróság döntésének hiányában a ratifikációs folyamat befejezésére (a felsőház megerősítésére) nem kerülhet sor a 2009. január elsején kezdődő cseh soros elnökség előtt.
Andrew Duff, brit EP-képviselő véleménye szerint a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a cseh elnökségnek kulcsfontosságú szerepet kellene játszania az „ír nem” problémájának megoldásában, ám ehelyett ő maga is a probléma részévé válik. Duff hozzátette: a szerződés ratifikálásának hiányában felbomolhat az EU egysége, kihagyva az íreket és a cseheket a további együttműködés bizonyos területeiből.
Bizonyos képviselők már most arról beszélnek, hogy a szerződés ratifikációjának hiányában a hat legnagyobb tagállamra kellene korlátozni az EU soros elnökségének betöltését.
Václav Klaus, a csehek hírhedten euroszkeptikus elnöke korábbi nyilatkozataiban kifejtette, hogy nem tulajdonít jelentőséget országa soros elnökségének. Az alkotmánybírósági döntés elhalasztása számos EP-képviselő szerint Klausnak és a konzervatív képviselőknek köszönhető. Ingo Friedrich, német EP-képviselő a cseh belpolitikai bizonytalanságra utalva már október végén felvetette, hogy Prágának át kellene adni a soros elnökségét Svédországnak.
EUvonal
