A Via Nova ICs és a Fidesz Ifjúsági Tagozatának kezdeményezéseként november 11-én Szécsényben került sor az előadókörút hivatalos megnyitójára.
A nap folyamán a zselízi, illetve a lévai gimnazisták részesültek a rendhagyó történelmi előadásból, mely során megismerték az 1945-1948-as kitelepítések, a jogfosztottság időszakát Fehér Csaba történész jóvoltából.
Az esti szécsényi ünnepélyes megnyitón tiszteletét tette a programsorozat magyarországi védnöke: Lezsák Sándor, országgyűlési képviselő.
Megnyitójában arról szólt, hogy nem elég csak önmagában emlékezni. Nem elég kimondanunk, hogy „Ne bántsd a magyart”, hanem arra újfent Zrínyit idézve „Az török áfium ellen való orvosság”-ot kell találnunk. Kifejtette, hogy ahogy a régiek sem csüggedtek a török elnyomás alatt, annak ellenére, hogy több évtizede éltek török uralom alatt – úgy nekünk sem szabad csüggednünk. Például állította elénk a kecskeméti városi vezető polgárságot, akik – amint az akkori iratokból kiderül – vitáik közepette is azon voltak, hogy magyar iskola, magyar templom működjön. Azzal a céllal, hogy a magyarság megőrizze nyelvét, hitét, kultúráját. További példaként hozta fel egy 18. században élő magyar ifjú életét, aki a legnagyobb némesítés közepette, amikor is a Habsburgok a németet tették hivatalos nyelvé, s a magyar nyelv másodrendűvé vált, akkor ez a nemeslelkű diák „Az ébredező magyar nyelv” címmel írt dolgozatot. Ez az ifjú hitt abban, hogy a magyar nyelvnek van jövője, s ezt az ifjút Csokonai Vitéz Mihálynak hívták.
Ezután Fehér Csaba történész, a Never Again – Soha többé – 1945-1948 Polgári Társulás elnöke, aki jelenleg a Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Igazgatóságánál dolgozik, tartotta meg Magyar Kálvária 1945-1948 c. előadását. Ismertette a hallgatósággal az akkori csehszlovákiai magyarság meghurcoltatását, kitelepítését, jogfosztottságát. Szavaiban felhívta a közönség figyelmét olyan történelmi párhuzamokra, melyek szerint a csehszlovákiai magyarság asszimilációja folyamatos volt, csupán a hozzá vezető eszközöket változtatták.
Arra a napjainkban is hangoztatott vádra, miszerint a felvidéki magyarság volt az okozója Csehszlovákia felbomlásának,  cáfolatképpen Fábry Zoltánt, a „stószi remetét” idézte, aki az események személyes átélőjeként úgy vélekedett,  hogy ha bárkit is okolni kéne Csehszlovákia felbomlásáért, az csak a szlovák elit politikája lehet.
A rendezvény a Magyar Kálvária című film vetítésével zárult, melyben a kitelepítéseket, a deportálásokat átélt személyek szólnak  megrázó élményeikről.