Nagyon kevés az esély arra, hogy egy valamennyi tagországra kiterjedő népszavazáson döntsenek az unió polgárai az EU jövőjét érintő, alkotmányos kérdésekben – vélték az Európai Parlament által szervezett konferencia résztvevői. A tanácskozás résztvevői megpróbáltak arra is választ találni, hogy miért csökken folyamatosan az EP-választásokon a részvételi arány.

„Nemrégiben konzultáltam húsz tekintélyes alkotmányjogásszal az Európai Unió különböző tagállamaiból. Egybehangzó véleményük szerint az alkotmányos különbségek miatt nincsen mód összeurópai népszavazás kiírása” – mondta Stefano Bartolini, a firenzei Európai Egyetemi Intézet (EUI) munkatársa. Bartolini hozzátette, hogy ez a megállapítása egy véleménynyilvánító referendumra vonatkozott, kötelező erejű népszavazásra pedig még csak gondolni sem lehet.

A Lisszaboni Szerződés elutasításáért folytatott kampányával ismerté vált Libertas szervezet vezetője, Daclan Ganley korábban felvetette, hogy összeurópai népszavazáson kellene dönteni a szerződésről. Ganley ötletét több kritika is érte. Mark Franklin, az EUI egy másik munkatársa szerint a „lelkiismeretlen” politikusok könnyen félrevezethetik a népszavazásra készülő embereket, ezért a referendumok nagyon veszélyesek. Franklin szerint fennáll a veszélye annak, hogy a tájékozatlan szavazók olyan, számukra félelmet keltő kérdésekkel kapcsolják össze az EU-t, amihez annak valójában semmi köze sincsen. A konferencián jelen lévő svájci megfigyelők megjegyezték, hogy országukban – ahol közismerten gyakoriak a népszavazások – a választópolgárok a kérdés pontos és alapos ismeretében hoznak döntést.

Ganley javaslata ellen foglalt állást Andrew Duff is. A Lisszaboni Szerződés támogatójaként ismert brit liberális EP-képviselő szerint népszavazásokat csak helyi ügyekben szabad tartani, alkotmányos kérdésekről semmi esetre sem.

A konferencián szóba került, hogy az európai parlamenti választások részvételi az aránya az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent. „Már szinte törvényszerű, hogy minden egyes választáson a korábbinál kevesebben vesznek részt. Egyre több pénzt költünk arra, hogy a szavazóurnákhoz csábítsuk az embereket, de minden alkalommal kevesebb szavazat érkezik be” – mondta tanácstalanul Alejo Vidal-Quadras, az EP alelnöke.

Vidal-Quadrasszal szemben a fentebb idézet Mark Franklin tudni véli a jelenség okát: szerinte mindez azzal magyarázható, hogy az EP választásokat nem tekintik valódi szavazásnak a polgárok, akik tudatában vannak, hogy a legfontosabb döntéseket a Tanácsban hozzák meg a tagállamok. Franklin szerint az EP jogainak bővítése jelenthet megoldást a részvételi arány növelésére.

EUvonal