A Gaucsík István szerkesztésében megjelent A jog erejével. A szlovákiai magyarság gazdasági önszerveződése 1918-1938. Dokumentumok című kötetet is bemutatják 2009. február 13-án, Pozsonyban, a Kisebbségtörténeti könyvbemutatón.

Ez a fontos dokumentumgyűjtemény, mely a kisebbségi gazdasági érdekvédelmet felvállaló szlovákiai magyar szervezetekkel foglalkozik, nemcsak hiánypótló, de szemléletformáló munka is lehet. A bemutatott intézmények kapcsolatban álltak az országos, illetve az állami, többségi irányítású gazdaságpolitikai irányvonalat befolyásoló szervezetekkel, és a kisebbségi társadalomszervezésben is fontos szerepet kaptak.
Gaucsík István a legfontosabb elméleti kérdésekkel és a szervezetek történeti fejlődésével, illetve a hálózatteremtés kérdéseivel terjedelmes bevezető tanulmányban foglalkozik. A kötet olyan dokumentumokat, tanulmányokat, beszámolókat és értékeléseket tartalmaz, amelyek az eddigi történészi érdeklődés perifériáján mozogtak, mindemellett a szlovákiai magyar kisebbség történetében megkerülhetetlenek.
Az összeállító túllép az egyoldalú sérelemtörténeten – miközben nem szépíti a történteket –, hiszen az intézményépítést kutatja. Megközelítésében külön hangsúlyt kap a hatalmi szándékok, a gazdasági szféra és a politikum kapcsolatrendszere, a foglalkozási rétegek önszerveződése és az autonómiával bíró közösségi formák vizsgálata.
A kötet újdonsága, hogy a szlovákiai magyar gazdasági szervezetek impériumváltás előtti és utáni fejlődésképét is bemutatja, rámutat integráltságuk viszonyrendszerére, az államgazdaságban betöltött szerepükre, miközben a magyar kisebbségtörténeti kutatások politikaközpontúságát kerülve a gazdasági alrendszer saját játékszabályait helyezi előtérbe.

Bárdi Nándor

Bevezetés a problémába (szinopszis)

  1. A megközelítés tárgya: egy etnikailag, kulturálisan körülhatárolható kisebbségi közösség (definiálás), megközelítési síkok: országos gazdaságtörténet, szlovákiai viszonyok és a legfontosabb iparágak fejlődése (ipar, mezőgazdaság), csehszlovák-magyar gazdasági kapcsolatok, területi-regionális megközelítés, gazdasági önszerveződés és szervezetépítés. A két világháború között a magyarság a cseh-szlovák nemzetállami gazdasági térben „mozgott”. Mivel kisebbségi helyzetbe került kényszerközösségről volt szó, a kulturális, nyelvi és felekezeti tényezők voltak/lettek dominánsak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezen a kényszerpályán a csehszlovákiai magyarság mint gazdasági érdekközösség nem volt képes megjelenni vagy szervezetileg, intézményileg megnyilvánulni (a felmerülő kérdések a hatékonyságra, az életszínvonalra, az érdekérvényesítésre, a közösségi modernizációban játszott szerepre vonatkozhatnak).

a gazdasági önszerveződés: a saját nemzeti közösség megerősítése, fejlesztése, intézményesítése különböző programokkal, ezek végrehajtása politikailag/ideológiailag is megindokolható, ebben a mezőben a vállalt közösségi tudat eszközei is megjelennek (lojalitás, szolidaritás, erkölcsi, politikai és anyagi támogatás)

stratégia: több akaratképző helytől/szervezettől/intézménytől (párt, községi és város önkormányzat, különböző autonóm testületek, szakmai, gazdasági szervezetek) kiinduló törekvéshalmazok, amelyek célja az érdekérvényesítéssel nemcsak a gazdasági célok elérése, hanem azokon keresztül a társadalmi és kulturális felépítmény pártolása, fenntartása, támogatása is (dotálás, adományok)

  1. A társadalmi munkamegosztásnak megfelelően két halmazt különböztethetünk meg. Az egyiket az „egyérdekűek”, gazdálkodók, iparosok, kereskedők, pénzügyi vállalkozók szervezetei alkották. Ezen belül különböztetem meg a politikai pártok (OKP, MNP, majd Egyesült Magyar Párt) által alapított és működtetett szervezeteket, szakosztályokat, melyek éppen a termelői és szolgáltató szektor szereplőit célozták meg a választói bázis erősítésével, és a kisebbségi társadalom modernizációja szempontjából fontos oktatói-továbbképző programokat biztosítottak. A másik halmazba, a jelenleg teljesen ismeretlen, hiszen kutatások tárgyát még nem képezték, magyar (kis)ipari és mezőgazdasági magánvállalkozások hálózatát sorolom.

  2. A korszakolás három szintje (a kötetben a harmadik „pont” lett bemutatva):

    1. Csehszlovákia gazdaságtörténete

Csehszlovákia gazdasági fejlődésének három ciklusa:
1. ciklus: 1921-1923, válság, 1923-depresszió, 1924-1929, ezen belül 1924 a gazdasági konjunktúra kezdete, 1926 a „köztes válság”
2. ciklus: 1929-1937: 1929 végétől kezdődő gazdasági válság, 1933 csúcspont, 1934 végétől 1937 tavaszáig depresszió, 1937, rövid válság
3. ciklus: 1937 végétől 1938-ig, 1937-38 fordulóján új válság

    1. A csehszlovák-magyar gazdasági kapcsolatok története

A csehszlovák-magyar gazdasági kapcsolatok korszakolása:
1918-1920: a nemzetállam építések időszaka
1921-1923: a háború utáni válság, konszolidáció, az első csehszlovák-magyar gazdasági közeledés (tárgyalások)
1924-1927: a két ország gazdaságának megalapozása, gazdasági- és társadalmi közeledés, az első gazdasági egyezmény
1927-1930: az első gazdasági megegyezés időszaka
1931-1936: vámháború, autarkiás intézkedések
1936-1938: a második gazdasági megegyezés időszaka

    1. A szlovákiai magyarság gazdasági szervezetépítése

A szlovákiai magyar gazdasági önszerveződés és szervezetépítés korszakolása 1918-1938 között:
1918-1925: tájékozódás, helyzetfelmérés, az első szervezetalakítások, érdekvédelem
Politikai szervezetek -Különbőző szakmák szövetségei (1920-as évek) és szakosztályok
Szlovenszkói Hadikölcsönvédő Liga (1920), Concordia-nyomda (1921), PMH-szindikátus (1923)
1919-a magyar szövetkezetek betagolódása a Központi Szövetkezetbe
1919-től a Jednota, 1922-től alapszabályzat
1920-bankreform
1923-az első Hanza-alapítás kísérlete, megalakulás 1925-ben
1924: ipartársulatok reformja
2 csoport lemorzsolódása/megszűnése: megyei gazdasági egyesületek, magyar szövetkezeti fedőszervezetek (hitel és fogy.)
1926-1929:
a gazdasági alapozás időszaka, az érdekvédelmi szervezetek kiterjesztése
1926-a MNP iparos és kereskedői szakosztálya, Országos Gazdasági Szövetkezet (1927), Magyar Gazdák Szövetkezete (1929), 1930: Hanza Hitelszövetkezet, 1930-tól grémiumok, 1930-az OKP és a MNP közös gazdasági szakosztálya, iparos autonómiatörekvések (1927, 1931)
1930-1938:
1933- a gazdasági egyesületek újraszervezése, 1934- a Hanza korlátozott ellenőrzési joga, Dél-szlovákiai Gazdasági Egyesületek Szövetsége, fedőszervezet, 1938

Felvidék Ma