Az új magyar külügyminiszter a lehető legjobb viszonyt igyekszik kialakítani Szlovákiával. Ebben első pillantásra nincs is semmi baj, mondhatni magától értetődő elképzelés. Két szomszédos államnak, amely nem mellesleg azonos katonai illetve gazdasági és kulturális- értékrendi közösség tagja, a lehető legbarátibb kapcsolatot kell kiépítenie. Ezen egyetértést tovább növelheti, hogy mindkét országban azonos világnézetű pártok vannak a kormányon. Első ránézésre tehát minden a legnagyobb rendben van. Ennek ellenére a Smer és a Magyar Szocialista Párt politizálása mégis szembeötlő különbségeket mutat.
Szlovákiában, napjainkban az MSZP gazdaságpolitikáját, mint a közpénzekkel való lehető legrosszabb sáfárkodás példáját emlegetik. Talán nem jogtalanul. Más szempontból viszont az MSZP egy demokratikus, európai értékek alapján politizáló párt. Elutasítja a szélsőségeket, elismeri bármilyen kisebbség jogait. A Smerrel kapcsolatban ezt már nem lehet elmondani. Annak gazdaságpolitikája egyelőre még kevés nyomot hagyott az országon, de várható, hogy a közeljövőben ez változik. Nem látszik, hogy kezelni tudná az aktuális válságot.
Ami politikai stílusát illeti, a sokasodó belső bírálókhoz most már külföldről is csatlakoznak. Néhány skandalum már elérte az uniós ingerküszöböt is. Ilyen a sajtótörvény vagy a faliújságtender. Jelentősen különbözik a két párt vezetőinek megnyilvánulási stílusa, szótára vagy akár az ellenzékhez való viszonyulása is. Markáns különbség van továbbá abban, kivel léptek kormányzati szövetségbe. Meg kell említeni magában a két ország viszonyában felmerülő problémák kezelését. Ide tartozik többek között a tavaly novemberben megvert magyarországi szurkolók kálváriája, amely azóta sem oldódott meg a magyar fél számára kielégítően. Végül nem lehet kihagyni a szlovák kormány a magyar kisebbséghez való viszonyulást sem. Ez a két ország kapcsolatát is nehezíti, hiszen a magyar kormány deklarált célja a határon túli magyarság védelme.
Bármilyen szerteágazó a két ország történeti kapcsolata és az európai struktúrákba való beágyazódása, jelenleg mégis jelentős kormányzati stílusbeli különbségek vannak. A problémákat természetesen meg kell kísérelni megoldani. Az eddigi tapasztalatokból viszont az szűrhető le, hogy a Smer nem igen tartja prioritásnak az Unióban elfogadott politikai normák gyakorlását, és a magyar kisebbséghez helyzetén se kíván javítani. Mi több, jelenleg éppen az ellenkezőjét látjuk. Most Magyarországon kormányváltás történt, az új külügyminiszter új alapokra szeretné helyezni a kapcsolatokat. Szlovák oldalon viszont semmi jele sincs annak, hogy mostantól fogadóképes lenne a magyar oldal panaszaira, vagy netalántán változtatna a politizálása stílusán. Természetesen mindig van lehetőség egy örök baráti szerződés aláírására, amit két napig a belpolitikában sikerként lehet majd értékelni. Ennél többet a jelenleg sikerekben lubickoló Smertől nem lehet elvárni. Bár az új magyar külügyminiszternek, Balázs Péternek kétségtelenül lesz olyan – a diplomáciában kissé rendhagyónak minősülő – előnye, amellyel Göncz Kinga nem rendelkezett, és ezzel talán hatékonyabban tudja majd védeni országa érdekeit: kevésbé kócos, mint elődje.
Felvidék Ma, HZs
