Az Európai Unió egyik legellentmondásosabb
elnökségét zárja le az újonnan csatlakozott kelet- és közép-európai tagállamokat másodikként képviselő Csehország leköszönésével.
A január 1-jétől hat hónapon át tartott cseh elnökség tevékenységét kínos kül- és helyi belpolitikai problémák zavarták. A belpolitikai helyzet mellett egyébként már az elnökség kezdetén, januárban is több jel arra mutatott, hogy nehéz hónapok előtt áll az Európai Unió. A közel-keleti helyzetről kiadott nem megfelelő nyilatkozat, majd az orosz-ukrán gázvita ügyében mutatott nehézkesség után kellemetlen helyzetbe hozta a többi uniós tagot Csehország Ha bár sikerült az uniós reformszerződés ügyét előrébb vinni, ugyanakkor a saját házán belül nem tudott példát mutatni, mivel cseh parlament által megszavazott törvényhez Václav Klaus aláírása hiányzik, aki közölte, hogy utolsóként kívánja aláírni a szerződést. Klaus euroszkepticizmusának a jelenléte végig nehezítette a cseh elnökség munkáját.A cseh elnökség periódusán a nemzetközi gazdasági válság is jelen volt, amelynek kezelésére csak kis lépéseket tett meg.Ilyen volt az uniós pénzügyi felügyeleti rendszer reformja, amelyet még a gyakorlatba kell ültetni a konkrét jogszabályok kidolgozásával, és végrehajtásával. Ugyanakkor emlékezetes marad a Földközi-tenger menti országok és az EU együttműködésének ellensúlyozására szolgáló keleti partnerség elindítása. Az elemzők szerint nem lehet mondani azt, hogy az elnökségi munka sikeresebb lett volna az EU történetében, ugyanakkor a feladatok végrehajtásában sikerült eredményt is felmutatni.
Felvidék Ma, pravda.sk, VZS
