alt

Hangosan bírálja a 2010-es költségvetési tervezetet az ellenzék. Egyhangúlag felróják a kormánynak, hogy eladósítja az országot, hogy felelőtlenül túltervezi a bevételeket annak érdekében, hogy a parlamenti választások évében kedvére költekezhessen. Az MKP OT elnöke, Farkas Iván, a parlament költségvetési és pénzügyi bizottságának tagja mindehhez még hozzáteszi, hogy valóságalapja sincs a törvényjavaslatnak.
Lehet-e hiteles költségvetési javaslatot készíteni anélkül, hogy az idei büdzsé sarokszámait a valóságos helyzethez igazítanák?
– Nem lehet, mert a pótköltségvetés benyújtása nélkül nincs reális kép arról, hogyan is áll az ország. A törvényhozás már az első félévben felkérte a kormányt ennek megtételére, ám ez nem történt meg, pedig nyilvánvalóan katasztrofális a helyzet a közszférában, a közpénzek vonatkozásában. Augusztus végén, egy rendkívüli kormányülést követően derült ki, hogy nem is lesz pótköltségvetés, sőt a jövő évi büdzsé benyújtása is késni fog. Akkor az volt a benyomásunk: talán provizóriummal fut neki 2010-nek a kormány, ehhez képest most felpörögtek az események, a költségvetési javaslatot már jóvá is hagyták és a parlament elé terjesztették. Ebben az a botrányos, hogy senkivel nem egyeztettek róla. Nem vitatták meg a javaslatot a szociális partnerekkel, de az önkormányzatok képviselőivel sem, pedig az Európai Unióban minden tagállam így jár el, még az is, ahol nem szociáldemokrata kormány van hatalmon. Kíváncsian várom hát a parlamenti vitát, hátha választ kapok arra is, mitől vált hirtelen olyan sürgőssé a költségvetés, hogy még a szociális érdekegyeztető tanács elé sem kerülhetett. Különösen ilyen bizonytalan helyzetben, amikor maga a pénzügyminiszter sincs tisztában azzal, hányadán áll az ország, és korrekt költségvetést aligha lehet elfogadni.

Mit olvas ki a költségvetésben napvilágot látott számokból, adatokból?
– Már a sarokszámok is tükrözik, hogy rendkívül nagy a bizonytalanság. Ha csak azt vesszük, hogy a kormány 1,9 százalékos növekedésre alapoz – miközben a visszaesés idén alulról nyaldossa a 6 százalékot – , túl optimistának kell tartanunk a koalíciót. Az a gyanúm, hogy a kormány szándékosan túlozza el a kilátásokat, hogy meg tudja indokolni a hatalmasra tervezett költségvetési hiányt. A másik különös adat a munkanélküliségi ráta. A kormány jövőre 12,1 százalékkal számol. Pozsonyon kívül az ország minden régiójában rohamosan nő a munkanélküliség, szakértők és elemzők figyelmeztetnek, hogy a foglalkoztatásban a válság hatásai igazán az elkövetkező két-három évben fognak megmutatkozni, tehát nem tudom, mitől ennyire optimista a kormány, hogyan meri a jelenlegi szintet tervezni jövőre. Számomra ez a két szám is jelzi, hogy a költségvetés megalapozatlan, s a többi szám már csak hab a tortán. Hogy világos legyen, koronában mondom: az ideihez képest 66 milliárd koronával többet akar költeni, pedig már idén is akkora a hiány, hogy művészet lesz befoltozni. A napnál világosabb, hogy választási költségvetés került a parlament elé, aminek a beláthatatlan következményeit nem csupán a Smer és a koalíciós pártok szimpatizánsai fogják viselni, hanem minden egyes állampolgár.

Mennyire reálisak a kormány bevételi tervei?
– Semennyire, hiszen maga a kormányfő is azzal indokolja ezt a számot, hogy az uniós alapokat kell hatékonyabban meríteni, s akkor befolyhat a várt összeg. Nem tudom, mire alapozza ezt az elvárást, amikor idén szeptemberben a mérleg azt mutatja, hogy a Szlovákiának megítélt 11,4 milliárd eurónak csupán az 1,3 százalékát merítettük ki, körülbelül 0,15 milliárd eurót! Hogy jövőre ennek a harmincszorosát – 3, 5 milliárd eurót – hogyan fogjuk lehívni, azt megnézném. Felelős politikus így nem érvelhet, amikor az ország költségvetéséről van szó.

Az idei költségvetés elfogadása előtt a kormányfő egyeztetett a szociális partnerekkel, az önkormányzatok érdekvédelmi szövetségeivel, de más gazdasági szereplőkkel is, sőt amolyan „meg-nem-támadási” szerződést is kötött velük az euró bevezetése és a világválság miatt. Most mindez elmaradt, pedig a helyi és kerületi önkormányzatok komoly bevételekről mondtak le, a válság miatt pedig jövőre akár a finanszírozhatóságuk is veszélybe kerül.
– Sajnos, az önkormányzatok a nagy vesztesei a 2010-es költségvetésnek. A következő év az ideinél is nehezebb lesz számukra. A gond az, hogy már idén is elvontak 9 milliárd koronát – 300 millió eurót – a községektől, de ezt nem viszonozta semmivel a kormány. Mi ugyan javasoltuk, hogy az elvonás arányában növelje az önkormányzati adóhányadot – a jövedelemadók 70 százaléka a helyi, 23,5 százaléka a kerületi önkormányzatok kasszájába kerül –, ossza el köztük a maradék 6,5 százalék tartalékot is, de ez nem történt meg. A kormányfő a parlamentben ezzel kapcsolatosan azt mondta: megegyezett a Szlovákiai Városok és Falvak Szövetségével, hogy erre nincs szükség. De mi a helyzet most? A községi és kerületi önkormányzatok a személyi jövedelemadókból és a vállalti nyereségadókból élnek. Amennyi adóbevétel keletkezik, annyi osztható szét közöttük. A gazdaság most rossz helyzetben van. Nagyon sok vállalkozó a megmaradásáért küzd, nyereséget alig termel, sokan veszteséggel zárnak, jelentősen megnőtt a munkanélküliek száma is. A jövedelemadó-bomba a jövő évben fog robbanni, március 31-ét követően, amikor kiderül: nemhogy befizetniük kellene, hanem adót igényelhetnek vissza a 2008-as jobb esztendő alapján rájuk kivetett előlegekből. A tavalyi év gazdasági csúcsteljesítmény volt Szlovákia történetében, az idei – ha igaz – a mélypont. Senki nem beszél arról, hogyan és mivel fogja kiegyenlíteni a kormány ezt a hatalmas bevételkiesést az önkormányzatok számára. Ez nagyon súlyos gond, az pedig, hogy az előzetes egyeztetés elmaradt, nagyon komoly intő jel is az önkormányzati szférának.

 Mit jelez az, hogy a legnagyobb mértékben a saját általános tartalékalapjait növeli a kormány a jövő évi költségvetésben?
 – Ennek két fontos üzenete van. Az egyik: bizonyíték arra, hogy választási év következik, így választási költségvetés készült. Ebből az alapból tud a kormányfő és kormány rendkívüli juttatásokat adni különböző célokra, ezzel tudja segíteni a koalícióközeli önkormányzatokat a választási sikerben. Ám, hogy ez a tétel 86 százalékkal növekedett az ideihez képest, mást is jelez. Azt, hogy a felvett állami hitelek törlesztésére egyre több pénz kell. Szlovákia egyre jobban eladósodik, az államkötvények kamatai évről évre nagyobb terhet rónak az államkasszára. Hogy mekkorát, azt maga a döbbenetes 86 százalékos tartalékemelés szükségessége mutatja a legjobban. Ennek vetületében még nehezebben érthető a jövő évre tervezett 5,5 százalékos költségvetési hiány is. (Gyurkovits Róza interjúja a Szabad Újságban jelent meg)

Felvidék Ma