A gazdasági fellendülés megindulása egyelőre nem jár együtt a munkaerő-piaci helyzet javulásával. Hiába kezdődött meg tavaly a világgazdaság lassú talpra állása, a munkaerőpiacokon egyelőre nincs sok jele a javulásnak – állapítja meg legfrissebb jelentésében a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO). Az idén a Nemzetközi Valutaalap 3,1 százalékos, aktuális globális GDP-növekedési prognózisát alapul véve is magas, 6,5 százalékos állástalanságra kell számítani. A válság nyomán 2007 és 2009 között közel 34 millióval nőtt a munkanélküliek száma, elérve tavaly a 6,6 százalékot.
Az ILO arra is figyelmeztet, hogy miközben a lassabb növekedés újabb elbocsátásokat generálhat, a gyorsabb fellendülés nem feltétlenül javítana a munkaerő-piaci helyzeten. A kihasználatlan kapacitások megléte miatt ugyanis a vállalatok első körben nem új emberek felvételét tervezik, hanem a részmunkaidős foglalkoztatás teljes munkaidőssé alakítását.
2008 és 2009 között a legnagyobb mértékben, 2,4 százalékponttal a fejlett országokat és az uniós tagállamokat tömörítő csoportban nőtt az állástalanok száma. A ráta elérte a 8,4 százalékot, és az ILO az idén már 8,9 százalékra számít. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy bár a térség csak a globális munkaerő-állomány alig 16 százalékát adja, a munkanélküliség emelkedéséből 2007 óta több mint 40 százalékkal vette ki a részét.
Különösen rájárt a rúd az Egyesült Államokra, amely az országcsoporton belül majdnem a felét adta az újonnan munkanélkülivé váltaknak. Ennél is aránytalanabbul szenvedték meg a válságot a spanyol munkavállalók: miközben a fejlett országokon belül munkaerő-állománya az ötszázalékos részarányt sem teszi ki, a munkanélküliség emelkedéséhez a spanyolok 14 százalékkal járultak hozzá.
Mivel a legtöbb térségben a GDP a foglalkoztatásnál is nagyobb mértékben esett vissza, a munkanélküliség növekedésével a termelékenység csökkenése járt együtt – emeli ki az ILO. Ez utóbbi fejleményt illetően a nem EU-tag európai országokat, illetve a Független Államok Közösségét tartalmazó csoport vitte a prímet. Az egy alkalmazottra jutó kibocsátás ebben a körben ugyanis tavaly 4,7 százalékkal csökkent. Ezekben az országokban a válságnak a fiatalok munkavállalási lehetőségeire gyakorolt hatása is riasztó mértékű: tavaly már minden ötödik állás nélkül volt. Igaz, a fiatalok világszerte a válság legnagyobb vesztesei közé tartoznak.
Főként a fejlődő országokat sújtja a válságnak egy másik következménye, az ún. sérülékeny foglalkoztatás terjedése. Ebbe a körbe a kényszerből önfoglalkoztatóvá váltak, illetve a családi vállalkozásokba bedolgozók tartoznak. A válság előtt már világszerte csökkent részarányuk, a trend azonban most megtörni látszik. Az ILO becslése szerint tavaly akár 109,5 millióval is növekedhetett a sérülékeny munkahelyek száma, így ismét a világ munkavállalóinak több mint a fele, mintegy 1,5 milliárd ember dolgozik ilyen formában. Szorosan összefügghet ezzel az, hogy tavaly 215 millióval nőhetett azok száma, akiknek van ugyan munkájuk, mégis extrém szegénységben élnek.
VG., Felvidék Ma
