Európa csak akkor lehet sikeres, ha közösen lép fel – hangsúlyozta José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben az elkövetkező tíz évre szóló, EU 2020-ként emlegetett uniós gazdasági és társadalmi stratégia főbb célkitűzéseit ismertetve. Az EU 2020 stratégia a lisszaboni stratégiának nevezett program helyébe lép, amely szerint az uniónak világelsővé kellett volna válnia a versenyképesség terén, de ezt nem sikerült elérni.
Az új stratégia kiemelt súlyt helyez a kutatás-fejlesztésre, az innovációra, valamint a fenntartható, környezetkímélő gazdasági növekedés és munkahelyteremtés előmozdítására. A Barroso által ismertetett stratégia hét „zászlóshajóprojektet” fogalmaz meg.
Az első, az „innovációs unió” nevű projekt arra irányul, hogy megfelelő források álljanak rendelkezésre a kutatás-fejlesztéshez.
A „mozgásban az ifjúság” projekt az oktatási rendszerek javítását, a fiatalok elhelyezkedési esélynövelését célozza.
A „digitális napirend” a szélessávú internet előnyeinek minél teljesebb kihasználására irányul.
A „forráshatékony Európa” jegyében a megújuló energia felhasználásának kiterjesztésén van a hangsúly.
A „globalizációs iparpolitika” azt célozza, hogy javítsák a keretfeltételeket a kis- és közepes méretű vállalkozások számára.
Az „új képességek és munkahelyek” projekt a tudás megújítását, az egész életre szóló tanulás, át- és továbbképzés céljait szolgálja.
Végezetül a „szegénység elleni európai platform” alapján a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést a szegénységben élők, az elmaradottak felzárkóztatására is fel kell használni.
A fejlődést az unió öt kiemelt célkitűzése alapján értékelik majd, és a tagállamok feladata lesz, hogy ezeket lebontsák – a kiindulási helyzetet is tükröző – nemzeti szintű célokra.
Az első, az „innovációs unió” nevű projekt arra irányul, hogy megfelelő források álljanak rendelkezésre a kutatás-fejlesztéshez.
A „mozgásban az ifjúság” projekt az oktatási rendszerek javítását, a fiatalok elhelyezkedési esélynövelését célozza.
A „digitális napirend” a szélessávú internet előnyeinek minél teljesebb kihasználására irányul.
A „forráshatékony Európa” jegyében a megújuló energia felhasználásának kiterjesztésén van a hangsúly.
A „globalizációs iparpolitika” azt célozza, hogy javítsák a keretfeltételeket a kis- és közepes méretű vállalkozások számára.
Az „új képességek és munkahelyek” projekt a tudás megújítását, az egész életre szóló tanulás, át- és továbbképzés céljait szolgálja.
Végezetül a „szegénység elleni európai platform” alapján a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést a szegénységben élők, az elmaradottak felzárkóztatására is fel kell használni.
A fejlődést az unió öt kiemelt célkitűzése alapján értékelik majd, és a tagállamok feladata lesz, hogy ezeket lebontsák – a kiindulási helyzetet is tükröző – nemzeti szintű célokra.
MTI, Euractiv, Felvidék Ma
