A nyitrai Agrártudományi Egyetem Kongresszusi Központja adott otthont elmúlt pénteken annak a Határközi Állampolgári Fórumnak, amelynek szervezői az Európai Parlament pozsonyi és budapesti Tájékoztatási Irodái voltak. A rendezvényre ennek köszönhetően vegyes közönség előtt kerülhetett sor, hiszen néhány tucat résztvevő Magyarországról érkezett.

A fórum „Quo vadis, Európa? Lisszaboni Szerződés – Európai Polgári Kezdeményezés” címet kapta, mivel fő témája a csaknem egy éve érvényben lévő Lisszaboni Szerződés (LSz) által bevezetett európai polgári kezdeményezés (EPK) intézménye volt. A kezdeményezés lényege – ahogy arról már az egyik korábbi számunkban részletesen írtunk – a LSz-t idézve: „legalább egymillió uniós polgár, akik egyben a tagállamok egy jelentős számának állampolgárai, kezdeményezheti, hogy az Európai Bizottság – hatáskörén belül – terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktus elfogadására van szükség.” Mivel a LSz elég általánosan fogalmaz, a részletekben (pl. mennyi a jelentős számú tagállam) az európai intézményeknek kell megegyezniük. Az Európai Bizottság már megtette javaslatát, a legiszlatív folyamat jelenleg a Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti egyeztetésnél tart.

A nyitrai fórum legnagyobb érdekessége talán éppen abban rejlett, hogy egy még jelenleg alakulófélben lévő javaslatról beszélgethettek a legérintettebb politikusok a választóikkal. Legérintettebb, hisz a rendezvényen jelen volt Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság alelnöke is, aki épp az EPK-ról szóló rendelkezések gyakorlati bevezetéséért felelős. Jelen volt a téma európai parlamenti társelőadója, Gurmai Zita, valamint rajta kívül még négy EP-képviselő: Bauer Edit, Gál Kinga és Anna Záborská az európai néppárti frakcióból, és Segej Kozlík a Liberálisok és Demokraták képviselőcsoportjából. A politikusokat Radovan Geist, az Euractiv.sk hírportál főszerkesztője egészítette ki, a beszélgetést Lovász Attila vezette.
Maroš Šefčovič hangsúlyozta, a LSz elfogadásának fő nyertesei a parlamentek – beleértve az Európai Parlamentet és a nemzeti parlamenteket is – és a polgárok, mivel jelentősen erősödött a szerepük a törvényhozásban. Mivel a bizottsági javaslat épp Šefčovič munkája, részletesen beszámolt a tervezet részleteiről, az egyeztetések tapasztalatairól. Gurmai Zita szintén az egyeztetések fontosságát emelte ki, elmondása szerint május óta több mint 100 találkozót abszolvált a kezdeményezéssel kapcsolatban. Ennek kapcsán részletesen beszélt a munka parlamenti folyamatáról. Szerinte az EPK fő célja, hogy megfordítsa azt a „drámai tendenciát, ami a 2009-es EP-választásokon csúcsosodott ki a kritikusan alacsony részvétel formájában”. Mint a téma európai parlamenti felelőse, Gurmai Zita dícsérte a szlovák biztossal való együttműködést, szerinte „ha minden így működne szlovák-magyar viszonylatban, akkor hamarosan egy jobb Európában élhetnénk”.
Bauer Edit néhány olyan konkrét részletre hívta fel a figyelmet, amelyek esetében még nem egyértelmű a végleges álláspont. Ilyen pl. az EPK-t támogatók alsó korhatára, ebben személy szerint a 16 évet támogatja, mégpedig azért hogy a kezdeményezés a lehető legszélesebb réteg számára legyen nyitott. Széles azonban a 18 évet támogatók tábora is, akik azzal érvelnek, hogy az EU nagy részében 18 év az általános választási korhatár, ezért egyszerűbb lenne az EPK-nál is ilyen kort megszabni. Bauer Edit tájékoztatott a Greenpeace környezetvédelmi szervezet kezdeményezéséről is, amely célja a GMO-k (genetikailag módosított organizmusok) betiltása és az aláírásgyűjtésük során már megszereztek több mint egy millió aláírást. A Bizottság kezdeti álláspontjával szemben Šefčovič most elmondta, ezt a megmozdulást az EB valószínűleg nem fogja tudni elfogadni hivatalos, LSz szerinti EPK-nek, hisz a kellő jogszabály még nincs elfogadva.
Gál Kinga is hangsúlyozta, egy olyan eszközről tárgyalunk, amely segítségével a döntéshozatal egy része átkerül a polgárok kezébe és amely a párbeszéd lehetőségét adja meg a szükséges aláírások begyűjtése után. Anna Záborská és Sergej Kozlík is támogatását fejezte ki a kezdeményezés iránt és a többi jelenlévőhöz hasonlóan az egyszerűség mellett érvelt. Ha az EPK túl lesz bonyolítva, jelentősen csökkenhet iránta a polgárok érdeklődése. Radovan Geist-nak utolsóként a jelenlegi paradox helyzetről beszélt: minnél több jogkörrel rendelkezik az EU, annál kisebb az érdeklődés a választók részéről. Az előadók részéről azzal zárta az előadásokat, hogy bár új kezdeményezésről van szó, már most látszik hogy nem egy elvont dologról van szó.
A két tájékoztatási iroda első alkalommal rendezett meg egy ilyen közös, határközi állampolgári fórumot, amit így utólag – magát a részvételt tekintve is – kétséget kizáróan sikerként értékelhetünk. Reméljük ennek köszönhetően más helyszíneken és más európai témákkal kapcsolatban is sor kerül majd ilyen volumenű politikus-választópolgár beszélgetésekre. Az EPK részleteiről természetesen a vonatkozó jogszabály végleges elfogadása után beszámolunk.

Vincze Norbert, Felvidék Ma