A szlovák társadalomnak el kell döntenie, hogyan fog viszonyulni a nemzeti kisebbségek nyelvéhez – mondta ma a Nyelv és identitás címet viselő nemzetközi konferencián Rudolf Chmel emberjogi és kisebbségügyi kormányalelnök. Chmel szerint két lehetőségből választhat Szlovákia.
Felfoghatja a kisebbség nyelvét a nemzeti egységgel dacoló elemként és törvényben írhatja elő egyetlen nyelv használatát, vagy kezelheti ajándékként, hiszen „ a sokféleség az egyik legnagyobb érték“.
Az igazság az, hogy ha valaki kisebbségi jogokról kezd beszélni, a szlovák politikai elitek – tekintet nélkül arra, hogy a paletta melyik részén helyezkednek el, a nemzetállam védnökeivé válnak és egyetlen nyelv használatát akarják az országban. „Mindez azért van így, mert mentálisan korábban valamennyien a nemzetállamot támogatták és megmaradtak ebben demokratikus körülmények között is“ – fogalmazott Chmel. Figyelmezetett: Szlovákia több mint 20 évvel a bársonyos forradalom után a kisebbségi politika terén „konzerválta“ magát. Törvényein csak annyit lazított, amennyit nemzetközi szerződéses kötelezettségei folytán kikényszerítettek belőle. A szlovák társadalom most történelmi választúthoz érkezett, mondta. A nemzeti kisebbségek nyelvhasználatáról szóló törvény módosításával változtathat ezen, mégpedig úgy, ahogyan azt a kisebbségek szeretnék és elfogadnák. Chmel a javaslatot ezért bocsátotta össznépi vitára, s ha lesz rá hajlandóság, februárban a parlament elé terjeszti.
Chmel a mai konferenciát is a kisebbségi jogvédelmi rendszer megteremtése egyik elemeként fogta fel. Azt mondja, el kívánja oszlatni azt a mítoszt, hogy Szlovákiában a kisebbségeknek átlagon felüli jogaik vannak, s a jövőnek már nem a magyar kisebbségtől való félelem jegyében kellene folytatódnia. „A harc a nacionalizmussal soha nem nyerhető meg, mégis erre kell törekednünk“ – mondta.
A társadalom többsége úgy tekint a kisebbségekre, ahogyan a kormányalelnök lefestette, igazolta vissza Jarmila Lajčáková, az Etno-kulturális Kutatóközpont munkatársa. A legnagyobb problémát szerinte az okozza, hogy a kisebbség jogairól mindig a többség dönt. Megerősítette, a kisebbségi jogvédelmet fenyegetésként fogja fel a többség, ezért is van, hogy Szlovákia több, a nemzetállamot építő-erősítő politikai koncepciót fogadott el. Rámutatott: a világban csak azokat a kisebbségeket veszik komolyan, amelyek erőszakos cselekményekkel fenyegetőznek. „ A kisebbség veszélyt jelent a többségre nézve, holott a fordítottja lenne az igaz“ – mondta Lajčáková. Hogy előbbre jussunk, a kisebbség követeléseire az igazságosság, az emberi méltóság és tisztelet szemüvegén keresztül kellene néznünk, vélekedett.
TASR, Felvidék Ma
