Johannes Hahn regionális politikáért felelős EU-biztos csütörtöki budapesti látogatása alkalmából ismertették, hogy a Duna-stratégia egyes pontjaiért mely tagállamok felelnek. Magyarország három területet koordinál: Csehországgal közösen a fenntartható energia használatát, Szlovákiával a vizek minőségének helyreállítását és védelmét, valamint Romániával a környezeti kockázatok kezelését.
A Duna-stratégia kidolgozása az Európai Bizottság feladata, előkészítése szerepel a spanyol-belga-magyar elnökségi trió programjában. A tervek szerint Magyarország soros EU-elnöksége idején, 2011 első félévében fogadnák el a tagállamok állam-és kormányfői. Martonyi János külügyminiszter csütörtöki közlése szerint a stratégiát az Európai Tanács júniusi ülésén remélhetőleg jóváhagyják a tagországok vezetői.
A stratégia legfontosabb feladatok közé tartozik a vízkészletek védelme (a Dunát a világ tíz legveszélyeztetettebb folyója között tartják számon) , takarékos használata, a természeti környezet védelme, a Duna közlekedésének javítása, a turizmus ösztönzése, a kulturális örökség megőrzése. A vízgazdálkodás, a Duna vizének hasznosítása kiemelkedő fontosságú a térség országainak mezőgazdasága számára is.
Szükség van nemzetközi együttműködésre az erőforrások és az értékek védelméhez, s elengedhetetlen a Dunával határos tagállamok és az unión kívüli határos országok, a kapcsolódó régiók bevonása a stratégia kialakításába. A területfejlesztés, a környezetvédelem, a közlekedési hálózatok fejlesztésének összehangolása erősítheti a térség vonzóképességét és a Duna integráló szerepét.
A Duna-térség nyolc uniós tagállamot (Németország, Ausztria, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Bulgária és Románia) és hat, az EU-n kívüli országot (Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Ukrajna és Moldova) foglal magában, mintegy 800 ezer négyzetkilométernyi területtel. A stratégia hangsúlyos célja az érintett államok együttműködésének, fenntartható gazdaságfejlesztésének segítése, és hozzájárulhat a térségben élő népek történelmi sérelmeinek meghaladásához is.
A makrorégióban élő mintegy 115 millió embernek az unió tervei szerint azért érinti kedvezően a stratégia, mert gyorsabbá válik a közúti és a vasúti közlekedés, javulnak a vízi közlekedés lehetőségei, olcsóbbá válik az energia a jobb hozzáférhetőség és az alternatív energiaforrások révén, továbbá a hatékonyabb együttműködés következtében fejlődik a gazdaság, az oktatás és a kutatás.
Az EU állam- és kormányfői 2009 júniusában kérték fel az Európai Bizottságot, hogy az év végéig dolgozza ki egy Duna-régiós stratégia részleteit. A kezdeményezést tavaly december 8-án mutatta be a bizottság, a remények szerint áprilisra juthatnak konszenzusra a tagállamok, így júniusban az Európai Tanács elé kerülhet a terv.
Tervezőik a Duna-stratégiával kapcsolatban ugyanakkor kezdettől hangsúlyozták: nem jöhet létre új intézmény, nem alkothatnak új szabályozást az EU-joganyagában, és nem teremthetnek ehhez új pénzforrást. A szakértők eltérően ítélik meg, hogy ezek a tiltások mennyiben jelentenek hátrányt, illetve fenntarthatók-e hosszú távon.
Négy pillérre épül a stratégiában vázolt részletes cselekvési terv: az első a Duna-régió összekapcsolása a többi régióval, a második a környezet védelme, a harmadik pillér a jólét megteremtése, a negyedik pedig a Duna-régió megerősítése.
A stratégia 2020-ra előírja a dunai teherforgalom 20 százalékos növelését és a Fekete-tengeri ökoszisztémák visszaállását az 1960-as szintre. Konkrét cél az is, hogy a régió minden uniós állampolgárának szélessávú és nagy sebességű internet-hozzáférést kell biztosítani 2013-ra.
A stratégiai tervezet felhívja a figyelmet a folyami hajóflották korszerűsítésére, továbbá sürgeti két új folyami híd építését Románia és Bulgária között. Szerepel az elképzelések között a Duna-régió népszerűsítése idegenforgalmi célállomásként, közös kutatóközpontok létrehozása, valamint a roma közösség életfeltételeinek javítása is.
mti, Felvidék Ma
