Március 21-én, hétfőn kezdődhet az új alkotmány általános vitája az Országgyűlésben; a zárószavazást várhatóan április 18-án, hétfőn tartják a képviselők – derül ki a parlament honlapján elérhető tárgyalási ütemezésből. Az alaptörvény megvitatásának ideje alatt más indítvánnyal nem foglalkozna a Ház, a hétfőnkénti interpellációs időszakot azonban megtartanák.
Az új alaptörvényről szóló javaslatokat március 15-ig, keddig kell a parlament elé terjeszteni. Másnap az interpellációs blokk mellett az egyéb indítványok zárószavazását tartaná meg a Ház, az új alkotmány általános vitája pedig március 21-én kezdődne, és öt napon át, március 25-ig, péntekig zajlana.
A részletes vitára bocsátás a jelenlegi tervek szerint március 28-án, hétfőn lenne, amit az alkotmányügyi bizottság ülései követnének 29-én, 30-án és 31-én. Ezeken a tanácskozásokon a testület a módosító és a kapcsolódó módosító javaslatokat tárgyalná meg.
A részletes vitát április 1-2-án és 4-én, pénteken, szombaton és hétfőn tartanák. Április 5-én és 6-án újra ülésezne az alkotmányügyi bizottság a módosító indítványok megtárgyalására, amelyekről a Ház április 11-én, hétfőn döntene.
Az új alkotmány zárószavazását végül várhatóan április 18-án, hétfőn tartják az Országgyűlésben. Az elfogadáshoz az összes képviselő kétharmadának támogatására van szükség.
Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság alaptörvény-koncepciójának zárószavazását – e naptár szerint – március 7-ére tervezik. A koncepciót tartalmazó határozati javaslathoz az előterjesztő befogadta Lázár János Fidesz- és Harrach Péter KDNP-frakcióvezető közös módosító indítványát, amely kimondja: nem a kormány, hanem a parlamenti képviselők alkotmányoznak, és ezt akár az előkészítő bizottság koncepciójától függetlenül is megtehetik. Így elhagyják azt a mondatot az eredeti szövegből, hogy az Országgyűlés Magyarország alkotmányának szabályozási elveit a határozat melléklete szerint fogadja el.
A módosító javaslat új fejezettel egészíti ki a házszabályt, külön eljárási rend kialakítását kezdeményezve az új alkotmány megalkotására. Rögzíti, hogy ha az új alkotmányról szóló törvényjavaslatot egy képviselőcsoporthoz tartozó képviselők több mint fele nyújtja be – amit március 15-ig kell megtenni -, az külön döntés nélkül az Országgyűlés tárgysorozatába kerül. Egy képviselő aláírásával egy indítványt támogathat. A külön frakciókhoz tartozó képviselők által közösen benyújtott új alkotmányról szóló törvényjavaslatra is ezek a szabályok vonatkoznak.
A magyar alkotmányozás folyamatában a határon túli magyarok is érdekeltek. A jelenlegi alkotmány szerint Magyarország felelősséggel tartozik a határon túli magyarok irányába. Ezt a fogalmazást várhatóan módosítják, konkretizálják majd. Várhatóan ez is téma lesz a március 11-i Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának ülésen.
***
Az alkotmányozás ma Pécsett vitafórumot tartottak a magyar parlamenti pártok. A kormánypártok képviselője az alkotmányozás szükségességét, az ellenzéki politikusok pedig főként az alkotmányozási folyamatban való részvételük feltételeit hangoztatták szerdán a baranyai megyeszékhelyen egy, a témában tartott vitafórumon.
Hargitai János (KDNP) országgyűlési képviselő hangsúlyozta: nincs alkotmányozási kényszer, a kormánypártok mégis fontosnak tartják az alkotmányozást, már csak azért is, mert az Európai Unióban Magyarország az egyetlen közép-kelet-európai ország, amely a rendszerváltás óta képtelen volt egy új alkotmányt megfogalmazni. Utalt rá, hogy a normaszöveget március 15-tel nyújtják be az Országgyűlésnek, a zárószavazást április 18-ra tervezik. „Bár az ellenzék gyorsnak tartja a folyamatot, az alkotmányozás tíz hónapig tart, és ezzel szemben a német alaptörvény nyolc, a francia hat hónap alatt készült el” – tette hozzá a politikus. Hargitai János kitért rá: az új alaptörvény szikár és tömör lesz. Koncepciójából kiemelte a közpénzügyi fejezetet, melynek lényege, hogy egy szint felett megakadályozza az ország eladósodását. Utalt arra, hogy Magyarország adóssága jelenleg a GDP 80 százaléka, ezt a jövőben 60 százalék alá tervezik csökkenteni.
Bárándy Gergely (MSZP) azt mondta: a szocialisták elkészítették koncepciójukat az alkotmányozáshoz. Az abban megfogalmazott értékek bárki számára megismerhetők és az alkotmányozásban felhasználhatók attól függetlenül, hogy a párt képviselői részt vesznek-e munkában, vagy sem. Utalt rá, hogy az MSZP az Alkotmánybíróság hatáskörének megnyirbálása miatt lépett ki az alkotmányozási folyamatból, és akkor tér vissza oda, ha azt a mainál jóval szélesebb társadalmi vita kíséri, és az új alkotmánykoncepciót csak négyötödös többséggel lehet elfogadni, valamint, ha az alkotmányt két egymást követő parlament erősíti meg. „Az alkotmányt formálisan legitim módon egy kétharmados parlamenti többség elfogadhatja, de ahhoz, hogy társadalmi értelemben is legitim legyen, az kell, hogy tükröződjön benne a baloldali, a liberális, a radikális és keresztény-konzervatív értékrend is” – közölte. Hangsúlyozta: ha abban kizárólag a keresztény-konzervatív értékek tükröződnek, akkor nem lesz minden magyar alaptörvénye.
Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) országgyűlési képviselő arról szólt, hogy pártja határozott, egyértelmű elvárása a Szent Korona értékrendjének érvényre juttatása az alkotmányban. Úgy vélte: szükséges a nemzeti vagyon, a nemzeti önrendelkezés védelme, a köztársasági elnök szerepének közvetlen választással való erősítése.
Schiffer András, az LMP parlamenti frakcióvezetője szerint nincs alkotmányozási szükséghelyzet, de a rendelkezésre álló rövid idő alatt nem lehet alkotmányt csinálni, illetve lehet, de sérül az alaptörvény minősége.
„Amit nagyon fontosnak tartunk, az a jogállami fordulat vívmánya, a hatalommegosztáson alapuló parlamentáris demokrácia, a többpártrendszer, az emberi élet és az emberi méltóság védelme. Ebből nem kellene kilépni akkor sem, ha itt fülkeforradalmat hirdetnek” – mondta. Hangsúlyozta: a demokratikus alkotmányozás feltétele Orbán Viktor kormányfő azon korábbi ígérete, miszerint az alaptörvény 2012 közepére, végére készülne el. A frakcióvezető úgy vélte, a nagy sietség oka az lehet, hogy az alkotmányozási folyamatot „fügefalevélként lehessen tartani a megszorító csomag elé”. Schiffer András hozzátette: szeretnék, ha az alkotmányt jövőre népszavazás erősítené meg, vagy az új alaptörvényről a 2014-ben megalakuló országgyűlés döntene.
mti, Felvidék Ma
