Magyarország szalámitaktikával megpróbálja elérni a trianoni szerződés felülvizsgálatát, s az „Orbán-kormány külpolitikai expanziójának elsőrendű célpontja Szlovákia” – állítja Ján Čarnogurský volt csehszlovák miniszterelnök-helyettes, volt szlovák kormányfő az aktualne.cz cseh hírportálon található írásában.
„Szlovákiának képesnek kell lennie arra, hogy visszaveri a magyar nyomást. Történelmi tapasztalatainkból – de másokéból is – a szlovák politika levonhat néhány tanulságot. Az első tanulság az, hogy a magyar nyomást végül is egyedül kell majd visszavernünk, s nem számíthatunk senkire” – írja az egykori vezető politikus, neves pozsonyi jogász.
Szerinte ki kell ugyan használni az Európai Unió mechanizmusait, de az EU-ra támaszkodni nem szabad, mert a legfontosabb tagállamok – Németország és Franciaország – „nem lesznek teljesen a mi oldalunkon”. Rámutat: Németország Magyarország hagyományos szövetségese, míg a francia államfőnek magyar gyökerei vannak. Az EU-t közvetítő szerepre sem szabad felkérni, mert ez Szlovákia számára kedvezőtlen kompromisszumot eredményezne. Magyarország szintén veszélyeztetett szomszédai – Románia, Szerbia – ugyan jobb szövetségesek lennének, de nekik most más a gondjuk. „Szlovákiának ezért alaposan elemeznie kellene geopolitikai helyzetét, s annak alapján kellene meghatároznia külpolitikai stratégiáját” – vonja le a következtetést a szerző.
Miután a külhoni magyarok választójogot kapnak, Szlovákiának számolnia kell azzal, hogy területe választási kampányok színterévé válik. Várható, hogy annak fogja tekinteni a Jobbik is, esetleg az átalakult Magyar Gárda tagjainak segítségével. A jobbikos politikusok azonban Szlovákiában büntethetőek és letartóztathatóak lennének, mert pártjuk programja nem ismeri el a trianoni szerződés érvényességét, amit a szlovák törvények tiltanak, mert ez veszélyezteti Szlovákia alkotmányos berendezkedését és területi épségét. Ezeket a politikusokat a Szlovákia területére való belépéskor őrizetbe lehetne venni, s ha két-három hónap múlva mégis szabadlábra kerülnének, esetük mindenki számára figyelmeztető jelzés lehetne. Amennyiben ez nem volna elég, Szlovákia törvényt hozhatna arról, hogy területén nem kampányolhatnak olyan állam politikusai, amelyek a gyakorlatban nem ismerik el Trianont. „Magyarország ilyen állam” – jegyzi meg a befolyásos jogász. Szerinte a jobbikos politikusok őrizetbe vételének más következményei is lehetnének. „A magyar kormánynak diplomáciai védelemben kellene részesítenie őket, s ezzel a szélsőségesek támogatásának árnyéka vetülne rá” – írja Čarnogurský. Szerinte csakis hatósági fellépéssel lehet meggátolni a magyar pártok politikai kampányát Szlovákiában. „Azok a szlovák politikusok, akik azt hiszik, hogy ezt majd megteszi Brüsszel, naivak” – tette hozzá a volt politikus.
„A magyar politikusok elleni eljárások Szlovákiában kétségtelenül növelnék a feszültséget a szlovák-magyar viszonyban, de Magyarország volt az, amelyik ezt elkezdte. A szlovák kormánynak ügyelnie kell arra, hogy a kapcsolatok alakulását mindvégig befolyásolja, s egyetlen jövőbeni lépés után se kelljen egyoldalúan visszakoznia. Az utolsó történelmi tanulság: az államot csak egy olyan határozott kormány képes megvédeni, amely tudja, mit akar” – zárja eszmefuttatását Ján Čarnogurský.
