A határon túli magyaroknak szánt támogatások kezeléséért felelős Bethlen Gábor Alapkezelő Nonprofit Zrt. irányítása szeptember elsejétől egy kormányrendelet-módosítás értelmében megváltozott. A korábban működő igazgatóság e hó elejétől megszűnt, és az alapkezelő ügyvezetői feladatait ezentúl a vezérigazgató látja el. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a Bethlen Gábor Alappal kapcsolatos tudnivalókat.
A BGA céljai, kedvezményezettek
A Bethlen Gábor Alap (BGA) az elkülönített állami pénzalapok közé tartozik (jelenleg 6 ilyen működik), melyeket kizárólag törvény hozhat létre valamely állami cél külső – tehát részben államháztartáson kívüli forrásból történő finanszírozására. A BGA-t az Országgyűlés a 2010. évi CLXXXII. törvénnyel hozta létre. E törvényt a parlament a 2010. december 23-i ülésnapján fogadta el és 2011. január 1-én lépett hatályba, felváltva ezzel a hasonló célokat megvalósító Szülőföld Alapot, melynek tehát az általános jogutódja.
Általános céljai Magyarország határain kívül élő magyarság szülőföldjén való boldogulásának, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolatai ápolásának és fejlesztésének előmozdítása, magyar nemzeti azonosságtudata megerősítése illetve az Alkotmányban rögzített, a Magyar Köztársaságnak a határon túli magyarságért viselt felelősségének érvényesítése. A gyakorlatban: mindezek megvalósítása érdekében támogatások nyújtása a törvényben meghatározott kedvezményezettek részére.
Kedvezményezett az lehet, aki a fenti törvényben megfogalmazott célok érdekében tevékenykedik, s mint magánszemély Magyarországon nem rendelkezik állandó lakóhellyel. Kedvezményezett lehet a természetes személyeken kívül egyház, társadalmi szervezet, alapítvány, önkormányzat, vállalkozás is. A törvény ugyanakkor kategorikusan kizárja a kedvezményezettek köréből a politikai pártokat és a közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezeteket. A törvény az egyes kedvezményezettekkel kapcsolatban tovább részletezi azokat a lehetséges célokat, melyekre támogatás adható.
A BGA pénzügyi forrásai, szervezete
Az Alap bevételeit költségvetési támogatások, adományok, valamint egyéb bevételek képezik. Az így összegyűlt forrásokkal egy háromtagú bizottság rendelkezik, melynek tagjai: a nemzetpolitikáért felelős miniszter (Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes), a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára (Gál András Levente), valamint a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár (Répás Zsuzsanna). Ez a bizottság tevékenységét a MÁÉRT elvi iránymutatásainak figyelembevételével köteles végezni.
A BGA-ról szóló törvény végrehajtási rendelete, a 367/2010 (XII.30.) sz. kormányrendelet részletezi a bizottság feladatait. Ezek között szerepel egyebek mellett az, hogy a költségvetési törvény elfogadását követő két hónapon belül meg kell határoznia a pályázati keretek között nyújtott összeget. A bizottság jogosult döntést hozni a pályázatok után fennmaradt támogatásrész felhasználásáról.
A BGA további szerve a Kollégium, amely egy szakmai döntés-előkészítő szerv. Kilenc tagját és elnökét a bizottság nevezi ki négy évre.
A Kollégium elnöke Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke.
Tagjai: Pirityiné Szabó Judit, Brendus Réka, Haraszti Attila – a Nemzetpolitikai Államtitkárság munkatársai; Fedor Tibor, a KIM Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság főosztályvezetője; Gyetvai Árpád, a NEFMI Oktatásért Felelős Államtitkárság Külhoni Magyarok Osztályának osztályvezetője; Elekes Botond, kabinetfőnök a NEFMI Kulturális Államtitkárságán; Molnár György, a Békéscsabai Regionális Képzőközpont, igazgatója Horváth Tamás, külső szakértő, oktatáskutató, a Márton Áron Szakkollégium korábbi igazgatója.
Ez a testület készíti elő a támogatási elveket figyelembe vevő stratégiával, a pályázatok elbírálásával, a támogatások nyújtásával, valamint az ügyrendjével kapcsolatos döntéseket. Az Alapból megítélt támogatások folyósításával, felhasználásának ellenőrzésével és nyilvántartásával összefüggő feladatokat az Alapkezelő szervezeteként a magyar állam tulajdonában lévő Bethlen Gábor Alapkezelő Nonprofit Zrt. látja el.
A Bethlen Gábor Alapkezelő Nonprofit Zrt. feladatai
– az Alap pénzeszközeinek kezelése
– a Kollégium működési feltételeinek biztosítása
– a Bizottság döntéseinek előkészítése és végrehajtása
– a pályázati rendszer működtetése, ideértve a nem pályázati úton nyújtott támogatások lebonyolítását is
– a pályázókkal, kérelmezőkkel való szerződéskötés
– a támogatások pénzügyi utalása
– a támogatott pályázatok, kérelmek pénzügyi elszámoltatása és szakmai beszámoltatása
– a pénzügyi és teljesítmény-ellenőrzések szervezése és lebonyolítása
– az Alap beszámolójának és költségvetésének közzététele
– a nyilvánosság biztosítása
– az Alap honlapjának működtetése
Lélfai Koppány az Alapkezelő vezérigazgatója
Az Alapkezelő ügyvezető szerve korábban az igazgatóság volt. Miután a vezérigazgató (Ulicsák Szilárd), valamint az igazgatóság négy tagja lemondott, a kormány az Alapkezelő vezetésének átalakítása mellett döntött. A szeptember 1-től hatályos kormányrendelet-módosítás értelmében az Alapkezelő ügyvezető feladatait a vezérigazgató látja el, akit a bizottság javaslatára a közigazgatási és igazságügyi miniszter nevezi ki határozatlan időre. Az Alapkezelő vezérigazgatója Lélfai Koppány lett, aki eddig a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) zrt. Jogi és Humánpolitikai Főigazgatóság Jogi Osztályának osztályvezetőjeként tevékenykedett, továbbá Kispest önkormányzatának képviselője.
A BGA működése
A támogatások nyilvános pályázat vagy egyedi kérelem benyújtása keretében nyerhetők el. A Bizottság, figyelembe véve a MÁÉRT által az Alappal kapcsolatban meghozott elvi iránymutatásokat, a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény elfogadását követő két hónapon belül szakmai irányelvek szerint meghatározza a pályázati keretek között nyújtandó összeget. A fennmaradó támogatásrész a Bizottság egységes elvek alapján meghatározott támogatási döntései alapján nyerhető el. Az Alap terhére támogatás vissza nem térítendő, illetve részben vagy egészben visszatérítendő formában nyújtható, amiről a támogatást megállapító határozatban kell rendelkezni. A pályáztatás részletszabályait a kormányrendelet tartalmazza.
A BGA pályázat céljai
A pályázati felhívás a magyarság összetartozása jegyében értékteremtő, konkrét szellemi és/vagy tárgyi eredményt felmutatni tudó programok megvalósítására szeretne ösztönözni, e célokat tükröző igényes, minőségi pályázatok támogatásával.
1. Magyar nyelvű oktatási feladatokat is ellátó közoktatási és felsőoktatási intézmények, háttérintézmények programjainak támogatása
– oktatási intézmények képzéseit kiegészítő készség- és képességfejlesztő programok, tanfolyamok, ösztöndíjprogramok
– oktatási intézmények helyi munkaerőpiaci igényeknek megfelelő akkreditált képzései
– vasárnapi és hétvégi iskolák képzési programjai, anyanyelvápolás
– a szórványvidék magyarságtudatot, nemzettudatot erősítő történelmi,helytörténeti képzései, programjai, rendezvényei
– iskolák közötti vetélkedők, tanulmányi versenyek, iskolai történelmi tanulmányi emlékhelytúrák, kirándulások
– felsőoktatási intézmények magyar nyelvű, magyar témájú kutatási programjai
– diákszövetségek, hallgatói önkormányzatok programjai
– iskolabusz-, diákotthon programok nem beruházási jellegű támogatása
2. Magyar nyelvű felnőttképzési, szakképzési és kutatási programok támogatása
– pedagógus-továbbképzés, munkanélküliek átképzése és továbbképzése
– a szórványvidék szakképzési és továbbképzési programjai
– nonprofit képző intézmények a helyi munkaerőpiaci igényeknek megfelelő akkreditált képzései
– ifjúsági szervezetek oktatási, képzési programjai
– kutatóintézetek kutatási programjai
3. Magyar történelmi és kulturális örökség ápolása, kulturális és hagyományőrző programok támogatása
– közművelődési intézmények hagyományőrző kulturális programjai
– szórványvidék kulturális rendezvényei, hagyományőrző programjai
– a történelmi és kulturális örökség ápolása jegyében szervezett közösségépítő, helyismereti, természetjáró táborok, rendezvények
4. Oktatási és kulturális intézmények eszközfejlesztésének, illetve különösen indokolt esetben egyes felújítási költségeinek támogatása
– közoktatási, felsőoktatási és közművelődési intézmények készség-, képességfejlesztő, oktatási, képzési célokat szolgáló eszközbeszerzései
– informatikai infrastruktúra fejlesztéséhez kapcsolódó eszközbeszerzések
– az oktatás minőségének javulását szolgáló felújítási költségek
5. Egyházi intézmények, közösségek, civil- és ifjúsági szervezetek kulturális és karitatív programjainak támogatása
– egyházi intézmények ifjúságnevelési, szociális, közösségi programjai
– egyházi intézmények kulturális és történelmi programjai
– ifjúsági szervezetek kulturális, közösségi programjai
6. Magyar nyelvű média, színházi programok és könyvkiadás támogatása
– magyar nyelvű könyvek, sajtótermékek megjelentetése, honlapok, internetes portálok kialakítása vagy fejlesztése
– nemzeti összetartozást erősítő kiadványok, színházprogramok
– a megjelentetéshez, megvalósításhoz szükséges eszközfejlesztések
Felvidék Ma
{iarelatednews articleid=”30037,29921,29822,29667,29994″}
