Berényi József pártelnök szerint a kormánykoalíció hibát követett el, amikor összekapcsolták az európai mentőcsomagról szóló parlamenti szavazást a kormánnyal szembeni bizalmi szavazással, ugyanis ezzel Robert Fico kezébe adták a szlovák belpolitikai helyzet alakításának lehetőségét. (Berényi József nyilatkozatával frissítve)
Egy bukott kormány pártjai már sokkal kisebb súllyal bírnak a Fico vezette Smerrel folytatott csatározásban.
Az MKP elnöke szerint az SDKÚ-DS, KDH és a Most-Híd azt várta, hogy a nyomás alatt a Szabadság és Szolidaritás pártja megtörik, és végül a SaS megszavazza a mentőcsomagot. Hasonló helyzet volt 2001-ben, amikor a Bugár Béla vezette MKP kormányzása mellett is elfogadták a kisebbségek számára kedvezőtlen megyei rendszer kialakítását. Akkor Bugár előbb felvetette, hogy akár a kormányból is kilép az MKP, de ez csak fenyegetés maradt. A SaS nem adta be a derekát. Berényi szerint nem helyes, hogy most Bugár Béla a SaS elnökét, Richard Sulíkot okolja a kormány bukásáért, már csak annak okán sem, hogy a Most-Híd parlamenti frakciójának három tagja (az OKS képviselői) is ugyanúgy szavaztak, ahogy Sulíkék, de ez a tény kisebb nyilvánosságot kap. A Most-Híd listáján parlamentbe bejutott konzervatív politikusok közül a parlamenti szavazás után František Šebej külpolitikai szakértő bejelntette, hogy kilép az OKS-ből és a Most-Híd frakciójában marad.
Berényi József az MKP Országos Tanácsának már az október elseji OT-ülésén tartott sajtótájékoztatóján elmondta, készülnek az előrehozott parlamenti választásokra. “Értékeltük a kormány tevékenységét. A kormányzat működés instabil, és nem valószínű, hogy kitölti négyéves mandátumát” – mondta akkor a pártelnök. A kedd esti parlamenti szavazást követően ez már tény, és szerda este az MKP Országos Elnöksége az aktuális politikai helyzet megtárgyalása mellett már az előrehozott választásokra is összpontosított. Az MKP számára a cél egyértelmű, visszakerülni a parlamentbe.
Az MKP az elmúlt hónapokban több közvélemény-kutatás esetében is átlépte a parlamenti küszöböt. A Focus legutóbbi felmérése szerint már csak 0,6 százalék különbség volt a Most-Híd és az MKP között.
***
Berényi József: Merre tovább, szlovákiai politika?
Az, hogy ebben a koalícióban benne van az előrehozott választások lehetősége, sokan, sok helyütt mondták. Mégis voltak, akik állították, hogy az időközben négyről hatpártivá bővült koalíciót (OKS és az Egyszerű Emberek csoportja) összetartja majd a felelősség és a félelem Robert Fico visszajövetelétől. Nem így történt. Ami meglepő, hogy az eurokonform pártok vesztét mégis az eurókérdés okozta.
Le kell szögeznem, hogy az euróvédősánc kérdésében nincs jó megoldás. Annak a helyzetnek a megoldása, ahová mostanra az eurózóna és a világgazdaság jutott, komoly áldozatokat követel. Anyagi tekintetben is. Egyrészt visszás, ha az egyharmados fizetéssel és nyugdíjakkal rendelkező Szlovákiának kell mentenie a kövérre hizlalt görögöket. Másrészt tudjuk azt is, hogy a német és francia bankok megmentése nélkül az eurózóna jövője is elképzelhetetlen. Szlovákiának pedig nyitott országként szüksége van a nyugati felvevőpiacokra.
A problémát az SaS már fél éve is látta, véleménye azóta sem változott. Mikor kiderült, hogy a nép körében szintén népszerűségnek örvend a védősánc elutasítása, az egész ügy onnantól kezdve nemcsak a görög, hanem az SaS mentőövévé is vált. Ha úgy tetszik, a visszatérés mentőövévé, s ezzel növelhető a pártpreferencia.
Az SaS elvhű kiállása ugyanakkor precedenst is teremtett a térségben. Először történt meg ugyanis, hogy egy kis ország kis pártja szembe mert menni Európával, és kitartott, legyen ennek bármilyen ára. A felvidéki magyar politizálás számára komoly tanulság, hogy a megmaradás érdekében lehet nemet is mondani, és nemcsak mindenben sodródni a szlovák „demokrata” árral.
Továbbá el kell mondani azt is, hogy valahol maga a jobboldal és a szlovák „demokraták” is ludasok abban, hogy kormányaik rendre felbomlanak. Türelmetlenek egymással szemben. Az ún. demokratikus sajtó pedig előszeretettel „végzi ki“ a demokratikusan gondolkodó pártokat (most az SaS, korábban az MKP), mindent megtéve annak érdekében, hogy szélsőséges pártként tüntessék fel azokat, akik elvhűek, időnként önálló véleményt fogalmaznak meg, és kilógnak a többségi „demokraták” soraiból. Ezzel kapcsolatban felfokozott kíváncsisággal figyelem, miként viszonyulnak a szlovák „demokraták” az OKS hozzáállásához, hiszen négyből hárman nem adtak bizalmat Radičová kormányának…
Az MKP feladata ebben a helyzetben újra elnyerni a szlovákiai magyar választók bizalmát, hogy a magyarság megmaradását, Dél-Szlovákia gazdasági felzárkózását szolgáló munkáját a szlovák parlamentben is folytathassa. (www.mkp.sk)
Berényi József, az MKP elnöke
Felvidék.ma, on
{iarelatednews articleid=”30554″}
