HVIM – Balassagyarmati és Gömör-Nógrádi tagszervezetei, köztük felvidéki fiatalokkal idén második alkalommal szervezték meg a Legbátrabb város emléktúrát. (Letölthető dokumentummal frissítve)
A hazafias balassagyarmati vasutasokat és polgárságot megsegítő honvédek Magyarnándorból való bevonulása alkalmából rendezték meg emléktúrájukat immáron második alkalommal a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom Nógrád-Gömöri tagszervezetei. Egyben tisztelegtek a “Csehkiverés” máig példával szolgáló hősei előtt. 2012. január 28-án Magyarnándor vasútállomásán ill. a balassagyarmati vas tállomáson gyülekeztek, mivel a Balassagyarmatról érkező résztvevőinknek lehetősége van vonattal kijutni a túra kiindulópontjára. A túra útvonala a következő volt: indulás délelőtt 10 órakor Magyarnándor vasútállomásról – Csesztve mellett elhaladva érkezés Balassagyarmat Vármegyeházához. Érintették a harcok helyszíneit: a vasútállomás, Balassagyarmat belvárosát. A túra végén pedig a Civitas Fortissima (Vármegyeháza tere) téren megemlékezést és koszorúzást tartottak a hősök emlékére. A túrán és a megemlékezésen részt vett Toroczkai László, Zagyva Gyula és Farkas Gergely (Jobbik). A túrán, melynek hossza 18 km volt részt vettek a HVIM balassagyarmati, salgótarjáni, rimaszombati, füleki, egri, gyöngyösi, budapesti és soproni tagjai is.
Csehkiverés történelmi háttere:
Ezen cselekedetükkel bizonyították, hogy abban a vészes korszakban is lehetett hazafiként cselekedni és tenni a hazáért! Annak ellenére is, hogy az egész ország nem akart katonát és fegyvert látni, illetve hogy rengeteg helyen már éktelenkedett a vörös posztó. A telhetetlen cseh megszállók január 15-én lépték át az Ipolyt és foglalták el Balassagyarmatot, illetve több települést is a folyó bal partján többek közt Drégelypalánkot, Szécsényt. A csehek uralni akarták a teljes Balassagyarmat-Losonc vasútvonalat, valamint utólag magyar kézbe kerültek olyan cseh térképek is melyeken egészen az Aszód-Miskolci vasútvonalig tótul voltak feltüntetve a településnevek. Még Gyöngyös is tótul volt feljegyezve. A városban már az első napoktól kezdve feszültség volt érzékelhető és egyre kevésbé tudtak a polgárok, vasutasok, tisztviselők, diákok beletörődni az idegen igába. A legelső lépést a “magyaros ellenállásra” a vasutasok tették meg, akik felvették a kapcsolatot a városból kivonult honvédekkel akiknek Magyarnándorig illetve Aszódig kellett visszavonulniuk. Így tudták összehangolni támadásukat annak érdekében, hogy felszabadítsák Palócország Fővárosát. A végső cseppet a pohárba a Vármegyeházán megtartott köztisztviselői gyűlés adta, ahol a köztisztviselők megtagadták az új hatalom számára az eskütételt.
Ezek után január 29-én hajnalban támadott a katonaság és a közel 30-40 fős vasutas “alakulat”. A hajnali és reggeli harcokban elérték, hogy a város három helyőrségéből egy helyre(laktanyába) visszaszorítsák a cseheket. Ezekben a heves reggeli harcokban nagyobb veszteségeket szenvedtek a vasutasok és honvédeink, mint azzal számoltak, ezért a katonaság ismét visszavonult Magyarnándorig, hogy erőt gyűjtsön. Eközben egész nap a polgárság a pénzügyőrség valamint számos diák tartotta tűz alatt a laktanyát, hogy a megszállók azt érezzék, folyamatos a katonai jelenlét. A délután a visszatérő 16-os és 38-as honvédek végleg leszerelték a megszállókat és 78 foglyot ejtettek. Ezen a napon a Balassagyarmati felhívásnak eleget téve a környező települések is fegyvert ragadtak így az Ipoly bal partja teljesen felszabadult. Ezen hős cselekedetnek köszönhetően az ország része maradt e terület. A balassagyarmati és a környékbeli hősök nem hagyták, hogy tovább csonkítsák a Hazát.
Január 31-én már tömve volt Balassagyarmat katonasággal, a 16-os és 38-as honvédek mellett a városban állomásoztak székely bakák is, akiket ha ráeresztettek volna a csehekre talán ma szabad lenne az egész Felvidék, mivel Losoncon és Ipolyságon a cseh katonaság már fűtött vagonokban várta a visszavonulást. 1998-ban városi ünneppé nyilvánította a képviselőtestület január 29-ét. Majd 2005-ben törvényi szinten is megkapta Balassagyarmat a Legbátrabb Város elnevezést.
Szentkorona Rádió nyomán Felvidék.ma
Töltse le a balassagyarmati csehkiverés történetét pdf formátumban.
