Február 23-án és 24-én konferenciát szerveztek Düsseldorfban az európai kisebbségi közösségek, népcsoportok védelméről, a kérdéssel kapcsolatos kihívásokról és az eddigi tapasztalatokról.
A konferenciát a Németország Szövetségi Köztársaság Észak-Rajna Vesztfália tartománya Parlamentjének Német-lengyel és Visegrádi országok parlamenti csoportjának képviselői, a Németországi Magyar szervezetek Szövetsége, a Nyugat-európai Magyar Szervezetek Szövetsége együttműködve a Dél-tiroli Népcsoportok Intézetével szervezték.
A konferencián a szlovákiai magyar közösség részéről részt vett Papp Sándor a közép és alsó Ipoly-völgye fejlesztésével foglalkozó „Pro Kalondiensis” társulás elnöke és Gubík László a VIA NOVA Ifjúsági Csoport elnöke, valamint felolvasták Duray Miklós előadását, aki egészségi okokból nem tudott a helyszínre utazni.
A konferencia megnyitó előadását „A kisebbségi kérdés többletértéke – Lehetőségek és korlátok” címmel Christoph Pan egyetemi tanár tartotta.
Az első témacsoportban (csütörtökön) áttekintették az európai kisebbségek helyzetét. Elsőként a Kárpát-medencei etnikumok, kisebbségek és nemzetek kérdése szerepelt napirenden (előadó: Kocsis Károly MTA) és ezen belül a magyarok helyzete Romániában (előadó: Sógor Csaba EP képviselő).
Ezt követően előadások hangzottak el a magyarországi németek, a lengyel-sziléziai németek, a dániai németek valamint a franciaországi elzásziak (németek) helyzetét. Napirendre került a litvániai lengyelek, a németországi dánok, a franciaországi bretonok, a hollandiai nyugat-frízek valamint az Egyesült Királyságbéli welsiek, korniak és gélek helyzetéről.
A konferencia második témacsoportjában (pénteken) az előadók a kisebbségvédelem nemzetközi lehetőségeit elemezték. Gál Kinga (EP képviselő) az Európai Unió eszköztárának viszonylatában az alapjogok védelméről, a hátrányos megkülönböztetés tilalmáról, a nyelvek védelméről, a regionalizmusról, a foglalkoztatási egyenlőségről és a határon átívelő együttműködésről; David Zaffi (Dél-tiroli Népcsoportok Intézete) az Európa Tanács 2009 november 17-én a regionális demokráciák (autonómiák) számára a regionális önkormányzati konvenció eredményeként elfogadott referenciaszerkezet által nyűjtott lehetőségekről; valamint Beate-Sibylle Pfeil a regionális fejlesztés és a kisebbségi nyelvek közötti értékes kapcsolatról tartott előadást.
A harmadik témacsoportban a működő regionális demokráciák, azaz autonómiák illetve regionális önkormányzatok példáit sorolták fel az előadók. Bemutatták az olaszországi Dél-tiroli autonómiát, a spanyolországi Katalónia széleskörű autonómiáját, a belgiumi német közösség autonómiáját és a finnországi regionális autonómiát valamint kétnyelvűséget.
A negyedik, egyben záró témacsoportban az autonómia reményéről hangzottak el előadások abban a vonatkozásban, hogy lehetséges-e a Kárpát-medencében az államhatárokkal szétszakított magyar közösségek autonómiájának a kivívása. Ebben a témakörben Izsák Balázs a Székely Nemzeti Tanács elnöke valamint Bodó Barna a kolozsvári Sapientia Egyetem tanára tartott előadást Székelyföld illetve Belső Erdély és Partium lehetséges illetve szükségszerű, autonómiájáról és megvalósíthatóságának esélyeiről, Brenzovics László a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke a kárpátaljai magyar közösség önkormányzati lehetőségeiről adott elő, Korhecz Tamás a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács a délvidéki magyarok megvalósuló autonómiájáról beszélt. Ebben a témakörben olvasták fel Duray Miklós előadását, melynek szövegét mellékeljük.
A konferencia tárgyalási nyelve a német és a magyar nyelv volt.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”32620,32668″}
