A Magyar Tudományos Akadémián Arany János-díjjal tüntették ki a kassai Szabó Pál fizikust, övé az ország egyik legjobb kutatócsoportja.
A magyar tudományosság külhoni előmozdításáért nyolc határon túli magyar tudományos dolgozónak nyújtották át nemrégiben a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) az Arany János-díjat, köztük a kassai Szabó Pál fizikusnak. A felvidéki díjazott a Szlovák Tudományos Akadémia Kassai Kísérleti Fizikai Kutatóintézetének tudományos igazgató-helyettese. A tudós az MTI-Pressnek nyilatkozott tevékenységéről.
Tavaly nyáron Kassán szervezték meg az MTA Műszaki Tudományok Csoportjának kihelyezett ülését, amelynek keretében a magyarországi kollégák meglátogatták Szabó Pál laboratóriumát is a Kísérleti Fizikai Kutatóintézet alacsony hőmérsékletű fizika osztályán.
– A látottak meggyőzték a delegációt?
– Talán ennek a látogatásnak köszönhető, hogy engem neveztek a díjra. Arról nincs tudomásom, hogy Szlovákiából javasoltak-e még valakit, de a díjat megosztva kaptam Bitay Enikő professzornővel Kolozsvárról – közölte Szabó Pál. – Persze a nevezéshez nem lehetett pusztán csak a látogatás tapasztalataira támaszkodni. A közép-európai tudós társadalom elég kicsi, ezért nagyon jól ismerjük egymást, és rendszeresen értesülünk egymás eredményeiről. Kutatásainkat különböző tudományos folyóiratokban és az interneten is publikáljuk.
Kutatócsoportjával az alacsony hőmérsékletű fizikával foglalkozik, ezen belül is a szupravezetéssel. (A szupravezetés fizikai jelenség: az jelenti, hogy némely anyag egy bizonyos kritikus hőmérséklet alatt ellenállás nélkül képes vezetni az elektromos áramot.) Az utóbbi években sikerült jó pár nagyon fontos eredményt elérniük ezen a területen. Azokat a világ legrangosabb fizikai folyóirataiban publikálták, és több meghívott előadásuk is volt rangos konferenciákon és számos európai, amerikai és ázsiai kutató intézetben.
Szabó Pál munkatársaival a Thomson Reuters tudományos adatbázis rangos elismerése alapján az utóbbi évek gyakran idézett tudományos szerzői közé tartozik. Az elmúlt tíz évben publikált cikkeire több mint 1300-szor hivatkoztak.
Amiért jegyzik őt
– A kassai kutatócsoport az elmúlt tíz évben főleg a nem konvencionális szupravezetőket vizsgálta különféle kísérleti fizikai módszerekkel. Jelentős mértékben hozzájárultunk a kétrésű szupravezetők kutatásához. Francia, német, spanyol, amerikai és koreai kutatókkal együttműködve elismert munkákat publikáltunk a magnézium diborid és a vasalapú szupravezetők tulajdonságairól – magyarázta a kutató.
Szabó Pál tudományos munkája mellett kassai laboratóriumában spanyol kutatókkal együttműködve kifejlesztett egy nagyon alacsony hőmérsékleteken működő pásztázó-alagút mikroszkópot. Ez az Európában is egyedülálló berendezés képes atomi felbontással vizsgálni egyes fémes anyagok tulajdonságait millikelvines hőtartományban és magas mágneses terekben.
– Mire használható a szupravezetés a gyakorlatban?
– Sok helyen lehet hasznosítani, például az energetikában, az energia veszteségmentes továbbítására, de ugyanúgy az elektronika más területein is. Manapság a kórházakban, a tomográfokban használják leginkább.
A kutató elmondta, hogy az Arany János-díj mellett már több szlovákiai elismerésben is részesült. 2003-ban az év fiatal tudósa volt Szlovákiában, majd a Szlovák Köztársaság elnöki elismerését is megkapta. A csoport, amelynek egyik vezetője, az utóbbi tíz évben háromszor kapta meg a Szlovák Tudományos Akadémia Díját, és az ARRA független tudományos ügynökség értékelése alapján az ország egyik legjobb kutatócsoportja.
MTI, Felvidék.ma
