Az elmúlt napokban több olyan hír is elhangzott, hogy esetleg a kormány ismét az állam kezébe adná a kis iskolákat. Ezzel viszont veszélybe kerülhetnének a kis iskolák, de a nemzetiségi iskolák egy része is.
A kisiskolák előnyeiről, ill. hátrányairól hallhattunk beszélgetést a Pátria rádió Reggeli című adásában január 7-én, ahol Dr. Strédl Teréziát kérdezte a műsorvezető Csenger Ferenc.
A pszichológus elmondta, hogy a kisiskolák előnye az, hogy szülőföld megtartó, helyben van, biztonságot ad, otthon tanul a gyermek, nem beszélve arról, hogy ezek az iskolák családiasabbak, személy-központúbbak. Tehát egyszerűen a község a jövőt neveli ezekben az iskolákban. A gyermekek kis csoportban megismerik egymást, baráti szálak, kötődések alakulnak ki. Ezeknek a gyerekeknek a nagyobb részük nem megy el a későbbiek folyamán, tehát az első tíz év nagyon fontos a helyi identitás kialakulásában, ami a kisiskolákban megtörténik.
Persze van mindennek előnye, de hátránya is. Tanúi lehetünk, hogy a helyi óvodákban több a gyermek, mint aztán az iskolában, mivel óvoda után több gyermek a városi iskolában kezdi meg az iskolát. Bizonyos esetekben nincs a gyerek felkészítve a felső tagozatra. Sokkal lassúbb munkatempóban dolgoznak a kisiskolákban a gyerekek és ez aztán hátrány, ha belép a felső tagozatba, egy nagyobb létszámú osztályba. Egy nagyobb létszámú osztályban előfordulhat, hogy a gyerek elveszhet. Ez annyira egyénfüggő és annyira gyerekfüggő.
Azt is elmondta a pszichológus, hogy olyat is tapasztaltak már a tanácsadói gyakorlatból, hogy pl. a gyermeknek, ha valami problémája van – városi gyerekről van szó – javasolják, hogy a közeli községben lévő kisiskolába járjon. Szerinte a kisiskolák jelentősége sokkal nagyobb, minthogy letöröljék őket a palettáról. Persze nem minden kisiskolát fenntartó községi vezetés törődik egyformán az iskola problémamentes működtetésével és nem mindenhol egyforma az irányítás.
Arra a kérdésre, hogy készült-e felmérés arról, hogy vajon a kis iskolákból vagy a nagy iskolákból való gyerekek fordulnak-e meg gyakrabban a pszichológiai központokban valamilyen gondokkal a szakember elmondta, hogy erről általános felmérési adat ugyan nincs, de annyit elmondott, hogy a nagy iskolán, ha valamilyen probléma van a gyermekkel, akkor hamarabb kerül szakemberhez. Tehát ha első vagy második osztályban problémák adódnak a kisiskola ilyen szempontból toleránsabb.
Hogy egy-egy kis iskola jövője abban lehet biztosítva, hogy több olyan gyereket vállalnak be, akit integrálni kell, akihez egy kicsit speciálisabb módon kell hozzáállni a pszichológus véleménye az, hogy ez lehetséges, de ugyanúgy ott vannak a tehetséges gyerekek, akik szintén megkülönböztetett bánásmódot igényelnek és lehetséges, hogy az a tehetséges gyerek ugyanúgy megkapja a pedagógiai ellátást a kisiskolában, mint pl. a tanulásban akadályozott gyermek. Tehát az integrált gyermek nagyobb odafigyelést kap a pedagógus részéről ott, ahol kicsi a létszám. Az a gyerek, aki valamiben kitűnik, vagy esetleg még valami plusz segítségre szorul, jobban tenné, ha kisiskolában kezdené meg az iskolalátogatást.
A szakember azt is elmondta, hogyha mégis valami probléma lenne a kisiskolákkal, szerinte két dolgot tartana fontosnak: először is, hogy önkormányzati döntésben kellene elfogadni, hogy legyen vagy ne legyen kisiskola; a másik pedig, hogy ha központi iskolákban gondolkodnak, akkor az iskolabusz hálózat nélkül nem mehet. 10 éves korig a gyermeket kísérni kell az iskolába. Fontos az is, hogy helyben maradjon valami kulturális, napközi, szakköri tevékenység a gyermeknek, ami köti őt az adott községhez, ahol él. Tehát ezekre a mozzanatokra is nagyon oda kell figyelni, mert a gyermek már hat éves kora után is elidegenedhet a lakóhelyétől. Hiszen nem egyszer hallani a községek panaszaiból, hogy vannak olyan családok, akik csak aludni járnak haza. Tehát, hogy ez ne történjen meg, bizony oda kell nagyon figyelni ezekre a dolgokra.
Január 15-től – február 15-ig beiratkozás időszaka van. Ez a hat éves gyerekre vonatkozik, aki betölti szeptember 1-ig a 6. életévét, de ez egy iskolai kötelesség és nem azonos az iskolai alkalmassággal. Az odafigyelő szülő már az óvodában felfigyel arra, hogy mennyire érett a gyermek az iskolába való járásra, de az óvoda is figyelmezteti a szülőt. Az alkalmasságot kérheti a szülő, javasolhatja az óvoda és beiratkozáskor az iskola is. Tulajdonképpen a beiratkozás nem januárban kezdődik hanem már szeptembertől az iskolai előkészítőn. Egyes iskolákban iskola csalogató programok vannak – játszóházak, nyitott napok –, az óvoda elmegy meglátogatni az iskolát, ugyanúgy az iskola meghívhatja az óvodásokat a szülőkkel egyetemben, ahol a pedagógusokon kívül szakemberrel is találkozhatnak.
Ezek a lehetőségek megvannak, a szülő informálódhat. Azonban nem csak szülői döntésnek tudható be, hogy a gyermek milyen iskolát kezd. Hiszen a gyerekek óvodába járnak, ott már baráti szálak, baráti kötődések vannak és a gyermeknek nem mindegy, hogy a barátaival folytatja-e az iskolát. Mégis a kezdés sokkal jobb olyan helyen, környezetben, ahol barátok vannak, mint idegen környezetben. Hisz a gyermeknek már maga az iskola intézménye új, maga az épület, az emberek, a társak, az út; egész más napirenddel kezd dolgozni és ennek nagyon sok részösszetevője van. Többek között a barátok közötti kötődés egy nagyon erős szociális kapocs az iskolakezdéshez – hallhattuk Dr. Strédl Terézia, pszichológus tanácsaiból.
A Pátria rádió nyomán/Felvidék.ma
