Nem hagyta jóvá február 11-i, hétfői ülésén a parlament alkotmányjogi bizottsága azt a határozatot, amely azt javasolta a testületnek, hogy fogadja el a Gašparovič elleni vádemelési indítványt. A határozat megszavazásához háromötödös bizottsági többségre lett volna szükség, de csak az ellenzék egy része támogatta azt.
A határozat mellett szavazott az SDKÚ-DS, az SaS és a Most-Híd három bizottsági tagja, az OĽaNO képviselője, Miroslav Kadúc tartózkodott a szavazástól, és ellene szavazott a Smer-SD öt képviselője. A bizottságban a KDH-t képviselő Radoslav Procházka végül nem vett részt az ülésen, a parlamenti vitában elmondta azonban, hogy ez esetben nem ért egyet az elnök elleni vádemeléssel.
A javaslatot, amelyet az öt ellenzéki párt képviselői írtak alá, az SaS-es Jozef Poliačik terjesztette elő. „Az okoknak, amelyeket Jozef Čentéš ki nem nevezése mellett felhoztak, meg kellene felelniük az Alkotmánynak, és az Alkotmánybíróság nem adott korlátlan jogköröket az elnöknek a döntésre” – jelentette ki Poliačik, aki szerint az elnök önkényesen döntött, ráadásul nem is a kellő határidőn belül hozta meg a döntését, amelyre az Alkotmánybíróság döntése kötelezte.
Poliačik véleményét támogatta a parlament alelnöke és a KDH elnöke, Ján Figeľ is, aki hangsúlyozta, ha a képviselők meg vannak győződve arról, hogy a köztársasági elnök szándékosan megsértette az Alkotmányt, kötelesek támogatni a vádemelési indítványt. Figeľ szerint az államfő nem indokolhatja Čentéš kinevezésének halogatását az Alkotmánybíróság 2012 őszén hozott döntésével sem, mivel Čentéšt már 2012 júniusában megválasztották, amikor az Alkotmánybíróság értelmezése még nem volt ismeretes. Pártjának tagja, Radoslav Procházka azonban nem ért egyet a KHD elnökével, aki szerint nagyon nehéz lenne az elnök szándékosságát bizonyítani az Alkotmányt megsértését illetően, főképpen mivel az Alkotmány hagyott neki egy kis teret is a manőverezésre. Véleménye szerint az elnök elleni vádemelés nagyon komoly dolog, amely szerinte a hazaárulás vádjához hasonlítható.
A bizottság elnöke Robert Madej (Smer) figyelmeztetett arra, hogy a köztársasági elnök feladata az alkotmányos szervek működésének biztosítása, amit megtehet azzal is, hogy valamit megcselekszik, de azzal is, hogy nem. „Annak a megítélése, hogy az indokok megfelelőek-e, az elnök dolga” − hangsúlyozta. „Nem lehet bizonyítani az alkotmány megsértését, s főleg nem a szándékosságot” − jelentette ki Madej, aki szerint a vádemelési indítványt támogató határozat alaptalan, mi több korai is, mivel az Alkotmánybíróság még mindig foglalkozik az üggyel.
Nem fogadja el Gašparovič döntését a Čentéš-ügyben Lucia Žitňanská (SDKÚ-DS) sem. „Ha ez az Alkotmánnyal összhangban van, akkor az Alkotmánnyal összhangban van az is, hogy a köztársasági elnök megváltoztassa az Alkotmányt” − reagált ironikusan Žitňanská.
Gál Gábor (Most – Híd) ezt még azzal egészítette ki, hogy ez alapján az elv alapján elméletileg előfordulhatna, hogy a köztársasági elnök a jövőben nem fogadja el a képviselőválasztást vagy az egyes intézmények tisztségviselőinek a megválasztását sem, ami gyökeresen megváltoztatná a szlovák jogrenden belüli helyzetét.
Anton Martvoň (Smer-SD) képviselő szerint a vádemelési indítvány esetében az államfő elleni hamis vádról van szó az ellenzék részéről. „A középkori inkvizíciós eljárásokat juttatja az eszembe” − jelentette ki Martvoň, aki szerint az elnök helyesen tette, hogy a döntéssel megvárta az Alkotmánybíróság értelmezését.
Aktualne.sk nyomán dé, Felvidék.ma
