A Kitekintő.hu külpolitikai hírportál elemzése az MKP és a Most-Híd közötti viszony alakulásáról a közelgő szlovákiai megyei választások tükrében:
A szlovák politikai életet a most leköszönő elnök utódjának kiválasztása, Fico nem EU-komfort megszólalásai mellett idén is a választások határozzák meg. Ősszel ugyanis a megyei képviselői helyek újbóli elosztására kerül sor.
Noha még jóval több, mint fél év van a megmérettetésig, a találgatások már tavaly novemberben elindultak, idén februárban pedig – nem kis túlzással állíthatjuk, hogy – fellángoltak a témában. Elsősorban a magyar kisebbség megyei szintű képviseletével kapcsolatban merültek fel – sok esetben – meg nem oldott kérdések a Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Híd-Most között.
Hoci-nesze, jól fogd meg
Ígéretes járási szintű tárgyalások után látványos szünet következett be a két párt közötti egyeztetések során az együttműködésről, vagy éppen a koalícióról, egyszóval az elnyerhető képviselői helyek elosztásáról. Míg Komárom és Kassa körzetében nehezen jutottak egyről a kettőre, Nyitra és Gömör táján egészen korán körvonalazódni kezdett a lehetséges szövetség.
Miközben azonban az MKP az alulról felfelé történő építkezés híve az együttműködések létesítésében – azaz a járásból indulna a megyei szintre -, Bugárék a folyamatot felülről irányítanák, tehát a megyei számok után határoznák meg az egyes járásokban elosztható helyek számát.
Mindkét álláspont érthető, hiszen Berényiék támogatottsága eltérő 1-1 járáson belül, és valószínűleg nem szeretnének kiszorulni olyan járás maximális képviseletéből, ahol egyébként nagyobb népszerűségnek örvendenek. A Híd-Most viszont csak azután kalkulálná az elosztható képviselői helyeket, miután megyei szinten sikerült szövetségre lépnie a KDH-val és az SDKÚ-val – létrehozva a Smer alternatív platformját.
Érdekek és erőviszonyok
És mégis melyik pártnak lenne alapja saját elképzeléseit diktálni? És kinek van szüksége a másikra? Ha könnyű lenne választ adni erre a kérdésre, akkor az elmúlt hónapban nem lettünk volna tanúi a két párt között váltakozó hangvételű párbeszédről. Mindkettő úgy gondolhatja ugyanis, hogy az együttműködés, vagy a koalíció megkötése számára kedvezőtlen fordulatot hozhat, miközben a másik nélkül több képviselőt juttatna be a megyei testületekbe.
A Magyar Koalíció Pártját tekintve elmondhatjuk, hogy a Felvidéken regionális szinten még mindig jóval nagyobb népszerűségnek örved, mint a Bugár vezette formáció. 2009-ben, a Híd-Most párttal szemben ugyanis szinte ,,parádézott” a megyei önkormányzati választásokon, és országos szinten 40 mandátumot gyűjtött be, míg a Híd mindössze kettőt. Emellett pedig nem szabad elfeledkezni a tavalyi önkormányzati választásokról, ahol ismét erőfölénybe került az MKP és jelentős számú polgármester jelöltjét juttatta vezetői pozícióba. Berényiék tehát jogosan követelhetnek előnyös feltételeket a helyek elosztásakor.
Mindeközben nem szabad elfeledni, hogy Szlovákia északi részén a magyar kisebbséget explicite képviselő MKP aligha rúghat labdába, akármilyen koalíciós szerződés köttetik is meg. Sőt, a legutóbbi közvélemény-kutatási adatok szerint, amennyiben – igaz, parlamenti – választásokat tartanának Szlovákiában, az MKP a parlamenti küszöb átlépésére továbbra sem lenne képes. A 2009-es tarolás is csak nézőpont kérdése: a négy évvel korábbi voksoláshoz képest 18 hellyel kevesebbet szereztek meg.
Áthidalás szükséges
Ugyanakkor a Hídnak sem kell a szomszédba menni jó tanácsért: az MKP-val szemben a magát polgári pártként meghatározó alakulat eladható az észak-szlovákiai járásokban is. Sőt, már a 2009-es választások során jelentős számú szavazatokat gyűjtött be az ország keleti, részben magyar lakta régióiból.
Amellett pedig, hogy a legutóbbi két parlamenti választások során is bekerült a parlamentbe, sőt, az első körben kormánypárttá is vált, a Smerrel szemben felálló népi koalíció pártjainak (KDH és SDKÚ) tárgyalóképes partnere. Erre az MKP aligha lenne képes, így könnyen kimaradhatna a megyei szinten megköttetendő koalíciókból – és megyei választásokon csak ezek rúghatnak labdába a Smerrel szemben.
A Híd-Most pártnak is vannak ugyanakkor gyengeségei, amelyek részben a kormánypártisága során elszalasztott lehetőségekből adódik. Kérdés továbbá, ha nem Bugár neve lesz a lista tetején, mennyire lehet megnyerő a bizonytalan szavazók számára, és így tovább.
A vetélkedésből tehát mindkét pártnak van alapja az előnyösebb alkupozíció megszerzésére. De vajon ez itt a lényeg? Az elsődleges cél mintha háttérbe szorulna, ami a szlovákiai magyarság megfelelő képviselete és érdekeinek érvényesítése megyei és helyi szinten.
Ehhez hatékony, komoly és összehangolt együttműködésre van szükség. A legutóbbi hírek alapján pedig úgy tűnik, hogy a helyzet nem is reménytelen: Közép-Szlovákia esetében már megállapodás született az indítandó közös jelöltek számáról. Mindeközben Bugárék is igyekeznek megyei szinten összehozni a néppárti koalíciókat. Az eredmények hallatán azonban még nem dőlhet elégedetten hátra senki, hiszen ez még csak a kezdet. De legalább egy jónak tűnő kezdet
Zsár Virág, kitekinto.hu
