A Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítványt az egyes célalapok munkabizottságain keresztül fogad be pályázatokat. Gabri Rudolf kuratóriumi és társulási elnökkel a szervezet működéséről beszélgettünk.
Mi a szerepe a Rákóczi Szövetség által létrehozott Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítványnak?
A Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítványt (korábban a Csehszlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány) 1990-ben a Rákóczi Szövetség hozta létre. 2001-től kiemelten közhasznú szervezetként támogatja a csehországi, szlovákiai és kárpátaljai magyarság társadalmi, gazdasági és kulturális életét.
Az Alapítvány jellemzője, hogy bár a Kuratórium és Titkársága Budapesten működik, döntéseiben azonban mindenkor a felvidéki Város és Vidéke Célalapok munkabizottságainak munkájára támaszkodik.
Az Alapítvány jelenlegi kuratóriumát 2011-ben nevezte ki az alapító Rákóczi Szövetség. Ennek tagja Hecht Anna, Őry Péter, Csáky Csongor elismert felvidéki közéleti személyiségek, jómagam pedig a célalapok ernyőszervezetének számító Szülőföldön Magyarul Társulás elnökeként veszek részt a munkában. A hatékonyság érdekében egyben az alapítvány kuratóriumi elnöki feladatait is ellátom.
Hogyan épül fel az Alapítvány támogatási rendszere?
Az Alapítvány támogatási rendszere három részegységből áll: a felvidéki magyarság egészét érintő projekteket támogató ún. Törzsalapból, a főképpen magánszemélyek által megjelölt támogatási céllal létrehozott Szakalapokból és az alapítványi vagyon túlnyomó részét magába foglaló felvidéki Város és Vidéke Célalap hálózat vagyonából tevődik össze.
Tekintettel a gazdasági válság okozta változásokra az alapítvány kuratóriuma az alapítvány vagyoni befektetéseinek átszervezésére kényszerült. Míg ez lezárul addig úgy határozott, hogy csakis a célalap hálózat részéről, az egyes célalapok munkabizottságain keresztül fogad be pályázatokat. Erre 25 millió forint keretet szavazott meg, melynek felhasználási ideje 2012-2013, lebonyolítója pedig a Szülőföldön Magyarul Társulás.
Mikortól tölti be a Szülőföldön Magyarul Társulás elnöki posztját, s mi a célja ennek a közvetítő szervezetnek?
A Szülőföldön Magyarul Társulás a 25 felvidéki célalap csúcsszerve, bejegyzett formája jogi személyek társulása. A célalapok elnökei 2003-ban hozták létre. Száraz Dénes érsekújvári kollégámtól 2007-ben vettem át a társulás elnöki posztját.
Elsősorban ernyőszervezetként működik a célalapok felé, másodsorban képviseli és megjelenítője a felvidéki célalap-hálózatnak. Természetesen ettől függetlenül minden városi és vidéke célalapnak megvan az önálló jogi státusza.
Kik alkotják a vezetőséget?
A Szülőföldön Magyarul Társulás elnökségét: Botka Ferenc /Vágsellye/, Rostás László /Nagymegyer/, Tóth Klára /Nyitra/, Himmler György /Párkány/ és Gabri Rudolf / Nagykapos/ alkotja. Ezt az elnökséget a célalapok elnökei választották meg.
Hol, mely városokban működnek felvidéki célalapok?
Az 1993-tól működő Város és Vidéke Célalap-hálózat lényege, hogy az Alapítók az alapítványi tőke nagyobbik részét 25 kis régióra osztották fel. Ezek a régiók behálózzák a felvidéki magyarság által lakott dél-szlovákiai területsávot (Dunaszerdahely, Érsekújvár, Galánta, Gúta, Ipolyság, Kassa, Királyhelmec, Komárom, Léva, Losonc, Fülek, Nagykapos, Nagykürtös, Nagymegyer, Nyitra, Párkány, Pozsony, Rimaszombat, Rozsnyó, Somorja, Szenc, Szepsi, Tornalja, Vágsellye, Zselíz).
A célalapok a Rákóczi Szövetséggel együttműködve társadalom-szervezői tevékenységet is folytatnak, ezek közül kiemelkedő a szövetség óvodai és iskolai beiratkozási programjában való aktív részvétel.
Az érdeklődők a helyi célalapokhoz nyújthatnak be pályázatokat, melyeket az adott régióból a célalap pályáz meg a Társulásnál.
Igen, a pályázatot az adott régióból a célalap nyújtja be. Természetesen az igényt a mire és a hogyanra az adott célalap munkabizottsága a valós igény és érdeklődés és az ott élő magyar közösség valós igénye és szükséglete alapján határozza meg. Ez egyes régiókban lehet eltérő, hogy példát mondjak: valahol éppen a Magyar Ház felújítására, valahol éppen a működésére, valahol éppen a magyar óvoda eszközbeszerzésére, vagy éppen egy nyári táborhoz hiányzik a forrás. A lényeg, hogy ott helyben, az ott élő közösség határozza meg a prioritásokat.
Milyen összegű pályázati keretek állnak rendelkezésre?
Az alapítvány kuratóriumának döntése alapján 2012-2013-ra az alapítvány vagyonából 25 millió forint áll a célalapok rendelkezésére. Az egyes régiókból a pályázatokat a célalapok munkabizottságai nyújtják és nyújthatják be. Az egyes régiókra eső keret nagyságát az alapítvány kuratóriuma határozta meg, egy elfogadott kritériumrendszer alapján.
Mikor és hol tarják legközelebbi összejövetelüket, s mi a tanácskozás fő célja?
A Szülőföldön Magyarul Társulás legközelebbi elnökségi ülését Vágsellyén tartja, az ottani magyar házban, április 26-án. A tanácskozás elsőszámú célja az elmúlt időszakban 12 célalaptól befutott 23 pályázat elbírálása, mely nagyságrendileg mintegy 32 000 euro elbírálását jelenti. A pályázatok formai ellenőrzése most zajlik.
A Társulás legközelebb április 26-án, Vágsellyén tanácskozik.
HE, Felvidék.ma
