Megnyitották a szép szó versenyét Rimaszombatban. Dinnyés József adott műsort. Kövesdi Károly osztotta meg ünnepi gondolatait. Idén a rozsnyói Nyéky Anna és a rimaszombati Sebők Valéria kapták a Kulcsár Tibor-díjat. Pénteken a vers- és prózamondók, ill. a lírai színpadok versenyeznek.
Bárdos Gyula: Az anyanyelv a kapocs
A XXII. Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondók, Énekelt Versek és Lírai Színpadok országos döntője április 25-én a „Nyelvében él a národnostná menšina” című kiállítás megnyitójával kezdődött. A tárlat, melyről külön cikkben számolunk be, május 7-ig tekinthető meg, s a verseny ideje alatt a résztvevők is ismerkedhetnek a kiállítási anyaggal.
A névadó, Tompa Mihály előtt köztéri szobrának megkoszorúzásával tisztelegtek a résztvevők.
Az ünnepi szónok Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke volt. Beszédében – kapcsolódva a kiállítás-megnyitóhoz – a magyar anyanyelvünk szépségét emelte ki.
Elmondta, mi felvidéki magyarok, a világ számos táján élő honfitársainkkal együtt a magyar nemzet szerves részét alkotjuk, s éppen az anyanyelv az a kapocs, amely égtájaktól, országoktól, távolságoktól, társadalmi berendezkedéstől és politikai véleménytől függetlenül összeköt bennünket.
„Szeretek ide jönni, mert a versenynek, s a gálaműsornak különös varázsa, megismételhetetlen hangulat van. Olyan ismerősökkel, barátokkal találkozhatok, akiknek fontos az irodalom, a kultúra. Akiknek fontos, hogy mindez magyarul szólaljon meg, akiknek fontos nemzeti közösségünk jövője” – mondta.
Kiemelte: a Csemadok fontosnak tartja a felvidéki magyarság szellemi kondíciójának a javítását, mert e nélkül csak nehezen tudunk megbirkózni az asszimiláció állandó veszélyével.
A koszorúzáson, ahol a társadalmi és városi szervezetek elhelyezték a megemlékezés virágait Tompa sezobránál közreműködött Demeter Katalin, versmondó Bodnár Éva: Önmagam gyóntatója című versével. Énekelt Dinnyés József, daltulajdonos, aki az ünnepi megnyitón is műsort adott.
Erről a Magyar Interaktív Televízió videótudósítása ITT>>> tekinthető meg.
A költészet ereje hat Rimaszombatban
„Öröm számunkra, hogy a verseny Rimaszombatban teremtett hagyományt” – kezdte üdvözlőbeszédében Šimko József, polgármester. Majd így folytatta: „Ragyogja be az előttünk álló napokat a magyar költészet ereje, töltse meg szívünket reménnyel, hogy közeledik egy szebb, tisztább és egy emberibb világ, ahol a szellemi értékek ismét visszanyerik rangjukat” – mondta.
A versenyzőkhöz szólva elmondta, azok, akik ezen a szavalóversenyen elindulnak, fontos lépést tesznek, hogy egyéniségük legrejtettebb, legtisztább értékeit felszínre hozzák. Hozzátette: megtanulnak egy másik titkot is, megosztani másokkal a bennük rejtező szépséget és emberséget. Felfedezik, milyen gyönyörű hivatás örömet okozni másoknak. Mert mi más tudná legjobban kifejezni örömünket vagy bánatunkat, mint egy szép vers vagy zeneszám.
Kövesdi Károly: Küzdenünk kell a reménytelibb jövőért
Jó szokáshoz hűen, idén is egy Gömörhöz közelálló személyiséget, Kövesdi Károlyt kérték fel, hogy nyissa meg, s ossza meg ünnepi gondolatait a szép szó ünnepe alkalmával.
Fogós kérdéseket vetett fel, hogy az a gyerek, aki pl. „X-faktoros akar lenni”, s pusztítóbbnál pusztítóbb TV műsorokon nő fel, fog-e olvasni verset, szépirodalmat? Külső és belső támadások érnek bennünket naponta, s ha nem vigyázunk kultúránkat is tönkre teszik. „Szabadságot a szabadossággal, szabad versenyt az egymás szabad eltaposásával, a szellemi épülést a szellemjárással lecserélők siserahada vesz bennünket körül. (…) Az a közösség, amelynek sok-sok fiatalja éppen itt ül köztünk kiszámíthatóbb és reménytelibb jövőt szeretne. Tudnunk kell, hogy ezt nem kínálják tálcán, ezért meg kell küzdeni” – fogalmazott Kövesdi. Majd a hely szellemét és a hagyományainkat hangsúlyozta.
„Egy hajításnyira innen a jánosi jobbágyságban körmölte sercegő lúdtollal, pislogó gyertyánál egy bencés szerzetes első, rovásírás után latin betűkkel rótt szövegünket, a Halotti beszédet. Magyarul. Gondoljunk csak bele, nyolc évszázaddal ezelőtt. Ugyancsak egy hajításnyira élt Balog várának kapitánya, Gyöngyösi István. A közeli Hanván vetette papírra, ma is modern virágénekeit, majd a legsötétebb elnyomás éveiben a nemzetet és a társakat felrázó sorait a papköltő, Tompa Mihály. Nem messze innen, Nemesradnóton élesztgette a semmiből a Móricz Zsigmondig, Móra Ferencig, Weöres Sándorig, Kormos Istvánig, Nemes Nagy Ágnesig, Lázár Ervinig – végtelenül sorolhatnám – érő magyar gyermekirodalmat, a lenézett, s a hivatalos irodalomból kibotozott Pósa Lajos. De itt kereste, s találta meg gyökereit a magyar irodalom egyik legszebb szülőföld versét megfogalmazó mártírköltő, Radnóti Miklós is. Ide, Dobsinára nyúlnak a gyökerei a Kolozsváron született Reményik Sándornak. Itt a rimaszombati protestáns gimnáziumban lett íróvá Mikszáth Kálmán” – emelt ki néhány jeles nevet a hosszú sorból, hiszen köztudott, hogy Gömörnek szinte minden faluja adott a nemzetnek egy költőt, tollforgatót, akiről büszkén példát vehetnek.
Erről a Magyar Interaktív Televízió videótudósítása ITT>>> tekinthető meg.
Két gömöri a Kulcsár Tibor-díjas
Immár tizennegyedik éve hagyomány a Kulcsár Tibor-díj átadása az ünnepi megnyitón.
A díjat olyan személyeknek vagy közösségeknek ítélik oda, akik hosszútávon sokat tettek és tesznek a vers- és prózamondó versenynek, mint mozgalomnak a fennmaradásáért, illetve felkészítőként, előadóként vagy irányítóként a pódiumművészet meghatározó egyéniségei, szervezői. Az eddigi években a díjat átvehette: a Szlovákiai Magyar Pedagógusszövetség, Ladányi Lajos, Z. Urbán Aladár, Újváry László, Kürthy Lajos, Vas Ottó, Varga Rózsa, Csanaky Eleonóra, Kamenár Horváth Éva, Bodnár Mária, Gáspár Tibor, Bujanszky Jolán, Gál Lívia, Kiss Péntek József, Bárdos Ágnes, Holka Gizella, Szabó Csilla, Szvorák Zsuzsa, Gubík Mária és Tóth Sándor. 2013-ban a Kulcsár Tibor-díjat két gömöri pedagógus kapta: Nyéky Anna és Sebők Valéria.
A díjat Tóth Csilla, a Csemadok Rimaszombati Területi Választmányának elnöke, a kuratóriumnak a tagja és Juhász Dósa János, az eredetei ötletgazda adták át.
Nyéky Annát, a Rozsnyói Református Egyházközség Alapiskolájának pedagógusát az iskola vezetőlelkésze, Dr. Drenkó Zoltán méltatta.
„Ő, ha kell, művész; ha kell, előadóművész; elemző szakember, pedagógiai tudományok művésze. A rutin számára visszataszító. Így mindig mindenre alaposan felkészül. Ő a kovács, mely kikalapálja a virágokat, majd jóhangú csengőket kalapácsol, akihez hozzáér, az tudja, merre kell mennie, az tudja önmagában fölismerni a benne lévő értéket. Ő felkészít, ő zsűriz, ő rendez, simogatja a rábízottakat, a körülötte élők kezét, lelkét és szívét” – mondta Drenkó Zoltán.
A díjazott így köszönte meg az elismerést: „Köszönöm Istennek, hogy feladattal bízott meg, s e mesterségbeli szolgálathoz adott társakat, tanítványokat, elegendő testi és lelki erőt. Hálás szívvel gondolok azokra, akik velem együtt hisznek az irodalom és a többi művészet embert-formáló erejében”. Videótudósítás a Magyar Interaktív Televízióból ITT>>>.
Sebők Valériát, a Csemadok Rimaszombati Területi Választmányának volt elnökét tanítványa és Csemadokos-munkatársa, Szamos Zsuzsa méltatta, aki – mint mondta – képzeletben már számtalan díjat osztott ki Sebők Valériának. Nem is olyan régen valós díjat is kapott, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége díját – a szlovákiai magyar nyelvű oktatást támogató tevékenységéért, hamarosan pedig Rimaszombat Városa-díjában is részesül.
„Úgy teszi a dolgát, ahogy csak ő tudja. Utánozhatatlan természetességgel, könnyedséggel, közvetlenséggel, szeretettel és derűvel. Amellett alázattal. Pontosan, ahogy azt kell, ahogy érdemes” – mondta Szamos Zsuzsa.
Sebők Valériának nagy érdeme van abban, hogy sikerült Rimaszombatban megtartani ezt a rangos versenyt, mert mint méltatója fogalmazott: ebből az ünnepből az egyre jobban leszakadó gömöri és nógrádi régió magyarjai évente hitet és erőt merítenek küzdelmeikhez, magyarságukban megmaradásukhoz.
„S nagy az én szivemnek ő gyönyörűsége” – mondta Petőfit idézve a díjázott. Köszönetét fejezte ki az elismerésért, de hozzátette, a díj nemcsak a személyének, hanem a rimaszombati szervezőknek is szól. Reményének adott hangot, hogy a versenyt a csemadokosok ezután is sok-sok szeretettel viszik a vállukon.
Juhász Dósa János a másik ötletgazda, Kulcsár Tibor özvegye nevében is köszöntötte mindkét díjazottat. Lehár Ferencet idézte: „Nemcsak azért jöttem a világra, hogy élvezzem az életet, hanem, hogy más embereknek örömet szerezzek”
A díjátadáson közreműködött Nyéky Miklós zongorán, majd ifj. Botos Béla hegedűn, utóbbit zongorán kísérte Lajka Katalin. A műsorvezető Csenger Ferenc volt. Videótudósítás a Magyar Interaktív Televízióban ITT>>>.
Dinnyés József ünnepi műsorában a Kárpát-medence minden részéről hozott egy-egy verset, amelyek az anyanyelvről, a nyelvünk tisztaságáról és szépségéről szóltak. Ennek jegyében buzdította a versenyzőket is a megmérettetésre.
Péntek, április 26-a a versenynap
A próza és versmondók öt-öt korcsoportbeli kategóriában versenyeznek. Az I-III. kategória szavalóit Benes Tarr Csilla, Ifj. Havasi Péter, Lutter Imre és Kövesdi Károly; az I-III. kategória prózamondóit Tóth Zsóka, Csémy Éva, Nádasdi Péter és Ollé Erik míg a IV. és V. kategóriát Czajlik József, Benkő Géza, Rák Viki és Wiegmann Alfréd zsűrizi.
A VII. kategóriában idén 7 líra színpad mutatkozik be Kiss Péntek József, Bárdos Ágnes és Forgács Miklós zsűri előtt.
Péntek este a Kassai Thália Színház érkezik Rimaszombatba, a Színházkomédia című előadásával.
A nyilvános szakmai értékelésekre, tanulmány útra, író-olvasó találkozóra, a VI. kategória, az énekelt versek versenyére és a díjkiosztó gálaműsorra szombaton kerül sor.
További fényképek a megnyitóról a Képgalériánkban>>> tekinthetők meg.
Homoly E., Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”39221,39294″}
