A legutóbbi népszámlálási adatok szerint 10,4 millió magyar él a Kárpát-medencébe. Gyurgyik László szociológus szerint a valóságban jobb a helyzet.
Húsz évvel ezelőtt még 13 millió magyar élt a Kárpát-medencében. Gyurgyik László, a Selye János Egyetem tanára a Pátria Rádiónak adott interjújában felhívta a figyelmet arra, hogy nagyban változtak a népszámlálások során alkalmazott módszertani eljárások. A rendszerváltozás előtt szinte elenyésző volt azoknak az aránya, akik egy-egy témakörre nem adtak válaszokat, 2001-ben viszont például a gazdasági aktivitással kapcsolatos kérdésekre már 20 százaléknyian nem válaszoltak. A legutóbbi, 2011-es népszámláláskor a Szlovák Statisztikai Hivatal több százezer ember nemzeti hovatartozásáról nem tud számot adni. Romániában milliós nagyságrendű azon állampolgárok száma, akik külföldön tartózkodnak. 1991-ben elvben még mindenkit összeírtak, 2001-től már csak azokat, akik nem tartózkodnak hosszabb ideje külföldön. Gyurgyik László szerint kétségtelen a magyarság számának fogyása a Kárpát-medencében, a legutóbbi népszámlálások adatai alapján kimutatott fogyatkozás mértékére azonban túlzott, nem felel meg a realitásoknak.
„A napokban volt kezemben egy olyan térkép, amelyen a demográfiai viszonyok voltak feltüntetve az egyes kontinenseken. Napjainkban Afrika a legdinamikusabb kontinens, a nők életük folyamán 7-8 gyermeket szülnek. Tudjuk, ahhoz, hogy egy reprodukció az adott szinten maradjon, ahhoz legalább két gyermeket kell egy családnak vállalnia. A valóságban többet, hiszen nem mindenki házasodik, és nem minden családban születik gyermek. Európában alig van olyan ország, ahol ezt az értéket elérik. Legtermékenyebbek azok az országok, ahol a muszlim lakosság van többségben, pl. Albánia és Koszovó esetében” – mondta Gyurgyik László. Emlékeztetett arra, hogy Kelet-Európa a rendszerváltozás előtt nem szerepelt olyan rosszul a demográfiai statisztikában, ám a rendszerváltozás után mindenütt drasztikusan csökkent a termékenység. A termékenység és a gazdasági helyzet között nincs egyenes összefüggés, sokkal inkább az értékrend, a világnézetről, a vallási-felekezeti kötődés és az élettel kapcsolatos beállítottságoknak van meghatározó szerepük.
Felvidék.ma, Pátria, on
{iarelatednews articleid=”39497,39490″}
