Elvetette a felvidéki magyarok állampolgársági ügyét a Strasbourgban székelő Emberi Jogok Európai Bírósága. Lomnici Zoltán jogász Fehér Istvánt és Dolník Erzsébetet képviselte a bíróság előtt. (Frissítve)
A strasbourgi emberjogi bíróság döntéséről, melyet Josep Casadevall elnök jegyez Miroslav Lajčák külügyminiszter tájékoztatta a hírügynökségeket.
A közleményében a szlovák külügyi tárca a komáromi Fehér Istvánnak és a lévai Dolník Erzsébetnek az Európa Tanács strasbourgi ítélőszékéhez beadott panaszára utal. Fehér István és Dolník Erzsébet azok közé a felvidéki magyarok közé tartozik, akik miután felvették a magyar állampolgárságot, annak megszerzését nyilvánosan is felvállalták, és lépésükről a szlovák hatóságokat is értesítették. A hatóságok ezt követően, a szlovák állampolgársági törvényre hivatkozva, megállapították szlovák állampolgárságuk elvesztését, érvénytelenítették személyi okmányaikat és törölték őket a lakosság nyilvántartásból.
A sajtóértesítés azért is érdekes, mert az érintettek a bírósági döntésről még nem kaptak értesítést. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) elnöke nyilatkozatában kifejtette, nem tájékoztatták arról, hogy beadványukat elutasították volna. Ezt az érintett kettős állampolgárok is megerősítették: “Nem kaptunk semmilyen értesítést az ítéletről”. Elmondták: bármi álljon is az ítéletben, az nem változtatja meg a véleményüket és jogaik érvényesítése céljából a továbbiakban is minden lehetséges jogorvoslati lehetőséggel élni kívánnak.
A strasbourgi bíróság – fekete humorral azt is mondhatnánk: stílusosan – június 4-én hozta meg a döntését, amelynek értelmében a panaszosok szabad akaratukból döntöttek, amikor felvették a magyar állampolgárságot, úgy hogy közben érvényben voltak a szlovák állampolgársági törvény szóban forgó rendelkezései.
A szlovák külügyminiszter sajtóközleményben közzétett állásfoglalása szerint az Emberi Jogok Európai Bíróság döntése jelzésértékű mindenkinek, akik a szlovák állampolgárságot Szlovákia befeketítésére igyekeznek kihasználni itthon és külföldön is. A minisztériumnak meggyőződése, hogy ez a döntés jelentős precedenst teremt. Egyúttal a tárca szerint bizonyítja, azt a Szlovákia által hosszabb ideje képviselt álláspontot, hogy az állampolgárság elvesztése a kifejezett hozzájárulás alapján nem kapcsolható össze az emberi jogok megsértésének kérdésével – áll a közleményben.
“Az európai bíróság előtt elbukott ügy szúrópróba-szerű próbálkozás volt a jelenlegi szlovák törvénykezési helyzet felülvizsgálatára. Véleményünk szerint azonban az, hogy a törvény önmagában a Strasbourg által vizsgált szempontból nem hibás nem jelenti azt hogy jó és igazságos törvényről van szó, amelyet meg kellene tartani” – reagált a hírre Gál Gábor, Most-Híd parlamenti képviselő.
A két szlovák állampolgárságát elvesztett felvidéki magyar ügyét Lomnici Zoltán jogász képviselte a bíróság előtt. Lomnici az MTI-nek nyilatkozva hangsúlyozta ugyanakkor: fontosabbnak tartják, hogy az ügyben az Európai Parlament (EP) petíciós bizottsága számukra pozitív döntést hozott és napirenden tartja a jogfosztottak ügyét. Elmondta: a keresetet elutasítása annyit jelenthet, hogy a jogfosztottak nem kapnak majd kártérítést az őket ért zaklatás miatt. “Minden esetben tovább akarjuk folytatni a küzdelmet” – szögezte le, megjegyezve: érdekesnek tartja, hogy sem a szlovák diplomácia, sem a szlovák sajtó az EP petíciós bizottságának pozitív döntésével nem foglalkozott.
Mint ismeretes Brüsszelben május 27-én tárgyalta az Európai Parlament Petíciós Bizottsága a jogfosztott felvidéki magyarok ügyét, ahol arról határoztak, hogy napirenden marad a felvidéki kettős állampolgárokat érintő id. Lomnici Zoltán és Gubík László által beadott petíció.
“Az EJEB úgy döntött, emberi jogok nem sérültek. Ez egy dolog. A jogszabály attól még alkotmányjogi szempontból több mint aggályos. Ellentmond Szlovákia alkotmányának, továbbá egyértelműen sérül a jogbiztonság, az arányosság elve és a jogorvoslathoz való jog. Reméljük, az alkotmánybíróság ezek alapján és nem politikai nyomás hatására hozza meg döntését. Brüsszeli győzelem és strasbourgi vereség után tehát a kassai taláros testületen a világ szeme. De legalább is a miénk biztosan. És remélhetőleg minél többünké” – szögezte le a hír kapcsán Gubík László.
SZMK Jogsegélyszolgálata: az EJEB nem is volt kompetens a beadvány a kérésben dönteni
“A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága e döntésével nem hozott, nem hozhatott érdemi döntést a szlovák állampolgárság elvesztése kapcsán. A Bíróság kizárólag az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt jogok megsértése kapcsán bír joghatósággal, az „állampolgársághoz való jogot” az Egyezmény nem tartalmazza.
A Bíróság döntésében hangsúlyozza, hogy csakis akkor foglalkozhatna érdemben a szlovák állampolgárság elvesztésével, ha az állampolgárság megszűnésére a hatályos szlovákiai jogszabályokkal ellentétesen, azaz „önkényesen” került volna sor, és ez sértené a magánélethez való jogot. A Bíróság ennek kapcsán megállapítja: a panaszosok „úgy döntöttek a magyar állampolgárság megszerzése mellett, hogy tudatában voltak a szlovák jog értelmében előálló következményeknek. Így az alkalmazandó jogszabályok szempontjából nem önkényesen tagadták meg tőlük a szlovák állampolgárságot”. A Bíróság 2013. június 4-i döntése tehát arról szól, hogy Dolník Erzsébet és Fehér István szlovák állampolgársága a Fico-féle törvénnyel összhangban szűnt meg, miközben e törvény állampolgárság megszűnésére vonatkozó részeit nem vizsgálta, nem vizsgálhatta.
A Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának Jogsegélyszolgálata bízik abban, hogy az ügy kapcsán Szlovákiában előbb-utóbb a nemzetközi fórumoktól függetlenül is érvényesül majd az alkotmány betűje és szelleme, valamint az az erkölcsi minimum, hogy az egész életük során Szlovákiában élőknek legalább annyi joguk van a szlovák állampolgárságra, mint az olyan, Szlovákiában sohasem járt személyeknek, akik néhány éve ezrével szereztek szlovák állampolgárságot” – közölte a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának Jogsegélyszolgálata.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”39844,34784″}
