Jó tíz évvel ezelőtt már a kassai közönség láthatta, de mivel egy kimagaslóan szép alkotásról van szó, érdemes azt többször is megtekinteni. Márcsak azért is, mert a film jelenleg nem forgalmazható.
Katona József Bánk bán c. drámájának ősbemutatójára Kassán került sor – 180 éve – 1833. február 15-én. A Csemadok kassai szervezete ennek emlékére idén februárban ünnepséget tartott – melyről beszámoltunk – és ezt a napot a Kassai Magyar Kultúra és Történelem Napjának nyilvánította.
Június 5-én tartották Erkel Ferenc, Katona József művéből készült operája filmváltozatának vetítését. Többnyire Erdélyben, Jákon, Ócsán, Esztergomban, Visegrádon, Bélapátfalván és Budapesten vették föl a jeleneteket.
A stúdiót, ahol a feljátszás készült egy német cég vásárolta meg a jogokkal együtt, így a film jelenleg nem forgalmazható. Ezek 2015-ben járnak le és akkor a 2002-ben készült film végre “fölszabadul”. De a világhálón részben megtekinthető ( http://www.youtube.com/watch?v=jSw62SZHqvA ).
Czimbalmosné Molnár Éva főkonzul méltatta a Magyar Művészeti Akadémiát (MMA), hogy két kassai partnerével, a Rovással és a Tháliával már számos Magyar programot valósított meg a Kassa Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozat keretében. Külön köszönetet mondott Csáji Attilának, az MMA alelnökének, aki mindent megtesz annak érdekében, hogy minél több magyar műsorral gazdagítsa a kínálatot. Mégha meg kell szomorúan jegyeznünk, hogy a szlovák sajtó totális érdektelensége kíséri ezeket.
Csáji Attila a város mérhetetlen gazdag örökségét említette. A Szent Erzsébet-székesegyházat, a Szt. Mihály-kápolnát és a Rodostói Házat. Kassai szellemi örökségünk Tinódi Lantos Sebestyén ugyanúgy, mint Kossovics József zeneszerző és csellista. Ne felejtsük el azt sem, hogy Mozart Varázsfuvolája magyarul először a kassai színpadon csendült föl, mint Rossini művei.
A filmet Káel Csaba a budapesti Művészetek Palotája főigazgatója rendezte. A forgatókönyvet Mészöly Gábor írta, operatőre az Oscar-díjas és világhírű Zsigmond Vilmos volt, aki a Harmadik típusú találkozások c. alkotást is fölvette. Több mint 80 filmet készített külföldön, míg egy magyar filmet, a Bánk bánt forgathatta.
A szereplők közül Kassán megjelent Marton Éva (Gertrúd) és Kiss B.Attila (Bánk bán). Velük és Káel Csaba filmrendezővel, valamint Csikós Attila látványtervezővel beszélgetett Tarján Tamás irodalomtörténész, dramaturg, egyetemi tanár.
A további szereplők: Rost Andrea alakította Melindát, Gulyás Dénes a csábító Ottót, Kováts Kolos II. Endrét, Miller Lajos Tiborcot, Sólyom Nagy Sándor Petur Bánt és Réti Attila a cselszövő Biberachot.
Tarján azzal kezdte, Katona József drámája és Erkel Ferenc operája olyan kincs, melyet mindig újra kell értelmeznünk és gondolnunk. Ez az olvasó, néző, hallgató dolga. Egy eszme önmagában nem győzhet, azért tenni is kell valamit. Egy ilyen újraértelmezési lehetőség az, hogy a darab farsangkor játszódik. Ez olyan időszak, amikor a gátlások feloldódnak. Más vonatkozásban, Gertrúd könyvekkel, iratokkal, térképekkel van körülvéve. Ez egy dolgozó királynét állít elénk. Káel szerint, kihívást jelentett, hogy Erkel operájának nincs kritikai kiadása, így sok vitát váltott ki, melyik is az ősváltozat. Ez ügyben azonban komoly operatörténeti kutatást kellene végezni. A művet filmes nyelvre kellett lefordítani és arra kellett figyelni, hogy olyan néző is megértse, aki nem tud erről semmit. Katona drámája és Erkel operája között vannak eltérések. Az utóbbiban Bánk bűnhődése erőteljesebb.
Márton Éva elmondta a szerep virtuóz betéteket tartalmaz. Erkel nem volt tisztában a hangterjedelemmel. Az is kihívást jelent, régen a művet más hangszereken játszották kisebb színházakban. Régebben más erkölcsi szokások érvényesültek. Ha egy nő fokozatosan vetkőzött, ha ezt finoman adagolták, az sokkal izgalmasabb volt. További kihívás volt számára a gyilkossági jelenet. Életében a színpadon 266-szor gyilkolt. De most fordítva esett a dolog. A rendező ötlete volt, hogy a gyilkos szerszám egy szent ereklye legyen. Bánk a királynéhoz számonkérés szándékával megy, kezelni óhajtja a helyzetet, de annak viselkedése reakciót szül és tragikus végkifejlettel ér véget a találkozás. Ennek megformálásánál Bánk igazságszeretetét is figyelembe kellett venni.
Bánk bán a magyarság egyik ikonja. Így ezt a szerepet eljátszani terhet jelent – mondta Kiss B. Attila. – Nem beszélve róla, hogy számos jeles művész formálta meg a bán alakját. Ezért úgy vélte, személyes megszólaltatás a feladat. Emberi oldaláról közelítette meg a szerepformálást. Bánk államférfiú amikor az összeesküvőkkel beszél, de azután a felesége körül zajló események miatt férfiként viselkedik. A személyes érintettség ráteszi a pontot a történetre és nincs tovább. A kocka el van vetve.
Elmondta a továbbiakban, a természetes fények – mécsesek, fáklyák – lenyűgöző hatást gyakoroltak rá. Bizalmas teret alkottak. Ezek a lelkek csillogását tükrözték.
Csikós közölte, sokáig keresték a megfelelő helyszíneket. A románkori emlékeket. Az esztergomi királykápolnában a szereplők járhattak egykor. Zsigmond Vilmos gyermekkorától emlékezett a Tisza hangulataira és a megfelelő színeket hajnali 4:15-kor találta meg. Viszont a klasszikus Tisza-parti jelenetet a Dunánál forgatták a tűzoltóság segítségével. Egy MIG-repülőgép-motort használtak a vihar felkorbácsolására. Ezt máskülönben a tűz elfújására használják. A világosítóknak viszont a Dunába kellett menniük.
Káel sokáig álmodott erről a filmről, mely valósággá lett. Hiányérzete volt viszont, hogy nem beszéltek eleget az opera zenéjéről, mely nagyon gazdag. Erkel zenei megoldásokat talált, melyeket meg kellett mutatni. Sokat agyaltak az egyes lehetőségeken. Volt, hogy éjfélkor hívták föl és a próbákon is sok szempontot vettek figyelembe. Hitelesen kellett megoldani azt is, hogy hogyan lesz a számon kérőből gyilkos.
Sokan mondogatták, kit érdekel ma ez az ósdi sztori? Pedig sokakat érdekel Tokiótól Los Angelesig – szögezte le a rendező. – Magyar nyelven viszont nem tanulják be külföldön az operaházak, de a filmet sokan megnézik és megismerik. Komoly lapok számoltak be róla. Ez annak is köszönhető, hogy Zsigmond Vilmos megszállottsággal és küldetéstudattal végezte munkáját.
További képeket a Képgalériánkban ITT>>>.
Balassa Zoltán, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”37823,23929,23747,38014″}
