Évtizedek óta a közép-európai népek közötti megbékélést kívánja előmozdítani. Úgy véli, az előítéleteket nem lehet megszüntetni, csupán megszelídíteni. Kiss Gy. Csaba művelődéstörténésszel a Magyar Nemzet hétvégi Magazinjában olvashattunk interjút.
Kiss Gy. Csaba most megjelent, Nemzetek és előítéletek című kötetében – immár sokadszor – a közép-európai népek kölcsönös megértését és egymás közötti megbékélését sürgeti. Kérdés persze, hogy van-e erre fogadókészség, például a szlovák fél részéről. Kiss Gy. Csaba úgy látja, hogy vannak olyan pozitív jelek, melyek ebbe az irányba mutatnak. A .týždeň hetilapot említi, amely mint ismert, szlovák-magyar címlappal jelent meg május 20-án, és benne két nyelven közölték Surján László megbékélésről szóló írását. Kiss Gy. Csaba egyébként havi rendszerességgel ír a lapba, ám azt elismeri, hogy Magyarországon nehezen tudna elképzelni hasonló lehetőséget: magyar fórumot szlovák szerzőnek.
A közép-európai nemzetek történelmével, irodalmával foglalkozó egyetemi tanár azonban számos olyan területet is lát, ahol lenne még mit javítani. Nagy hiányosságnak tartja azt, hogy a magyar fiatalok csak nagyon keveset tudnak a határon túli magyarokról. „Jó kezdeményezés, hogy a magyar iskolásokat tanulmányaik során, legalább egyszer elviszik egy határon túli magyar iskolába, de tessék megnézni a magyar tankönyveket, tessék megvizsgálni nyolc osztály elvégzése után milyen ez irányú ismeretekkel rendelkeznek a fiataljaink! Fogalmuk sincs a határon túliak kultúrájáról, földrajzáról. És ezért nem lehet bírálni sem Bukarestet, sem Pozsonyt” – fogalmazott.
Probléma az is, hogy Magyarországnak nincsenek kiépített médiakapcsolatai a közép-európai térségben. Kiss Gy. Csaba abszurdnak tartja, ahogy azt a most megjelent kötetében is kifejti, hogy a médiában naponta találkozunk Amerikáról és Ázsiáról szóló hírekkel, miközben fogalmunk sincs, hogy mi történik közvetlen közelünkben. „A hazai tömegtájékoztatás gyakran amerikai vagy angol televízió, rádió vagy hírügynökség közvetítésével számol be arról, hogy mi történt Krakkóban, Zágrábban, Pozsonyban.” Ezért is mondja, hogy nem lát átgondolt következetes stratégiát közép-európai kérdésekben. „Szeretjük a nagy jelszavak, de sokszor megspóroljuk a kis gyakorlati lépéseket.”
A magyar felsőoktatásban is van hová előrelépni, tragikus helyzetben vannak ugyanis a kis szláv nyelvek tanszékei, s így az egész magyar szlavisztika is. „Pedig ha körülnézünk – fogalmaz Kiss Gy. – a hét szomszédunk közül öt szláv ország. A velük való kapcsolat stratégiai kérdés kellene, hogy legyen. Már csak gazdasági szempontból is.”
Ugyanakkor az is érzékelhető a közép-európai országokban, hogy a közös európai politizálásból egy kissé kiábrándultak az emberek, ez pedig magával hozta a felismerést: egymásra vagyunk utalva. „A szlovákok, a csehek, és a többiek is látják, hogy nem jó, ha a fejünk felett születnek nehezen ellenőrizhető döntések” – mondta Kiss Gy. Csaba, aki éppen ezért hangsúlyozza, hogy az egymás ellen irányuló előítéleteket nem megszüntetni, hiszen úgy véli, ezt nem lehet, inkább megismerni, és megszelídíteni kell.
Kiss Gy. Csaba esszékötetében olvasható az is, hogy a 19. században még használták a szlovákok a „magyar testvér, német sógor” szólást. S bár Trianon után a csehek és a szlovákok nagyon kemény munkát végeztek azért, hogy átírják a magyarokkal való pozitív hozzáállást, még mindig rengeteg a kapcsolódási pont a gasztronómiától egészen a gesztusokig – vélekedett, ám hozzátette azt is, hogy minden esetben „felmerül a saját felelősségünk is: a magyar diplomáciának Szlovákiában és minden környező országban pontosan tudnia kellene, kik azok a médiában, tudományban meghatározó személyek, akik nyitottak Magyarország iránt” – tette hozzá.
Kiss Gy. Csaba Budapesten született művelődéstörténész, a Varsói Egyetem tanára. Alapító tagja volt a Magyar Demokrata Fórumnak, számos tanulmányt, esszét és cikket írt a közép-európai irodalomról, társadalmi, kulturális kapcsolatokról. Tagja a magyar-szlovák történész bizottságnak. Legújabb kötetét Nemzetek és előítéletek – Esszék, tanulmányok az Adriától a Balti-tengerig címmel nemrég jelentette meg a budapesti Nap Kiadó. A kötettel portálunk egy korábbi írásban már foglalkozott: itt <<<.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”26268,39194,28274,21415″}
