Magyarország és Szlovákia – szemben Csehországgal és Lengyelországgal – kisebb hangsúlyt helyez az emberi jogi kérdésekre, inkább pragmatikus kapcsolatokra törekszik – mondta Rácz András, a MKI tudományos főmunkatársa. A visegrádi együttműködés létrejöttekor, 1991-ben egyáltalán nem volt biztos, hogy sikersztori kezdődik – mondták szakértők a Magyar Külügyi Intézetben (MKI) rendezett pénteki, július 26-i tanácskozáson.
Szilágyiné Bátorfi Edit nemzeti V4-koordinátor kiemelte: egyedülálló, hogy már több mint húsz éve létezik a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia, V4) regionális együttműködése, nagyon rugalmas a kooperáció, amelynek fontos értéke az elnökségek közötti folytonosság.
Az eseményen bemutatták azt az elemzést, amely a V4 működésének húsz évét vizsgálja. (A visegrádi együttműködés Csehszlovákia 1993-as kettéválásával vált négytagúvá.)
Szilágyiné Bátorfi Edit kiemelte: Magyarország július 1-jén vette át a csoport elnökségét. Magyarország az elkövetkező egy évben hangsúlyt helyez az energiapolitikára. Az energiafüggőség régóta jellemző ebben a régióban, ezért fontos az ellátás biztonsága. Ez a kérdés az előző, lengyel elnökség alatt is lényeges volt – emlékeztetett.
További fontos ügynek nevezte a közlekedési hálózatok fejlesztését és a kereskedelmi kamarák, valamint a régió kis- és közepes vállalatai együttműködésének ösztönzését.
Szilágyiné Bátorfi Edit sikeresnek tartja a négy visegrádi ország által a dél-afrikai Fokvárosban közösen működtetett Visegrád Házat. A diplomáciai képviseletek fenntartása elég drága, ezért érdemes lenne megfontolni újabb, hasonló intézmények megnyitását – vélekedett.
A 2010-ben megnyílt Visegrád Házban a négy ország külügyminisztériumainak megállapodása alapján a V4-országok rotációs elven, minden hónapban egy-egy héten keresztül látnak el diplomáciai és konzuli tevékenységet.
Rácz András, az MKI tudományos főmunkatársa elmondta: a V4 működéséről készült elemzésben – amelyben a V4 előnyeit és hátrányait vetették össze – megállapították, hogy annak idején nem volt természetes a visegrádi együttműködés kialakulása az országok közötti történelmi kapcsolatok ellenére sem – közölte. Meglátása szerint a három alapító ország – Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország – külpolitikája 1990 körül annyira különböző volt, hogy nagyon nehéznek tűnt az együttműködés. Nem a visegrádi csoport megalakítása volt az egyetlen lehetőség a négy országok a külpolitikájuk formálására, nem volt magától értetődő a felállítása – tette hozzá.
Hangsúlyozta: nyolc-tíz év elteltével azonban rutinná vált az együttműködés, ma már rendszeresek az egyeztetések a visegrádi országok között, még akkor is, ha nem mindenben értenek egyet. Ma a legtöbb politikai vezető nem ellenzi ezt az együttműködési formát – jegyezte meg.
A visegrádi országok Kínához fűződő viszonyáról a szakértő elmondta: a négy ország ugyanazokért a befektetésekért, tőkéért versenyez, valamennyien szoros együttműködésre törekednek Kínával. Magyarország eddig élen járt a kínai kapcsolatok építésében, de a régióban elsőként Lengyelország kötött stratégiai partneri megállapodást Kínával, ezért úgy tűnik, átveszi a vezető szerepet – közölte.
Rácz András az Oroszországgal ápolt kapcsolatokról úgy vélekedett, hogy mind a négy ország fontosnak tartja a gazdasági, kereskedelmi együttműködést Moszkvával. Magyarország és Szlovákia – szemben Csehországgal és Lengyelországgal – kisebb hangsúlyt helyez az emberi jogi kérdésekre, inkább pragmatikus kapcsolatokra törekszik – mondta.
Jakub Groszkowski, a varsói Keleti Tanulmányok Központ kutatója előadásában szintén arról beszélt: míg ma egyetértenek a szakértők abban, hogy sikersztori a V4, a kezdetekkor ez egyáltalán nem volt biztos. Törésvonalak voltak a csoportban, például Václav Klaus cseh miniszterelnökként nem igazán támogatta az együttműködést – idézte fel.
A magyar elnökség által is kiemelten kezelt közlekedési hálózatokról azt mondta, hogy korábban nem volt olyan fontos cél ezek fejlesztése, de amióta a visegrádi országok az EU tagjai, az uniós alapokból támogatást szerezhetnek az infrastrukturális fejlesztésekre, és ezt ki akarják használni.
MTI nyomán Felvidék.ma
