Farkas Ivánnak, az MKP alelnökének Kéménden, az aradi vértanúk emlékünnepségén elmondott beszédét ismertetjük:
Amennyiben augusztus 20-a a legnagyobb magyar ünnep, akkor minden bizonnyal március 15-e a legszebb ünnepünk. Azért a legszebb magyar ünnep, mert mi magyarok csináltuk a forradalmat és a szabadságharcot, nem pedig mások akaratából történt meg velünk.
1848. március 15. az újkori Magyarország születésnapja.
Soha nem volt annyira egységes a nemzetünk, mint az akkori forradalmi hetekben. Felekezettől függetlenül összefogtak a parasztok, cselédek, tanítók és főpapapok, az értelmiség és a munkásosztály.
Bár a jelenkort is így jellemezhetnénk ……
A forradalmi hónapokban alakult meg a magyar hadsereg, amely így immár 165 éves múltra tekint vissza. Akkori időkből származik a magyar katonák megnevezése – a honvéd.
megszületett a nemzeti lobogónk, melynek :
piros színe – az erőt jelenti,
fehér – az ártatlanságot, tisztaságot,
zöld – a reményt fejezi ki.
A forradalmi hónapokra, 1848-ra vezethető vissza az a mondásunk, hogy nem engedünk a 48-ból.
1847-ben Kossuth Lajos erélyes, hazafias felszólalásai a Pozsonyi Országgyűlésben, Deák Ferenc bölcsessége adták meg a későbbi forradalom alaphangját.1848. márciusában az európai forradalmak híre eljutott PestBudára. Ekkor már lángokban állt Párizs, Bécs és Prága.
Március idusának fő mondanivalója tehát: a haza és haladás. Március 14-én a Pest-Budai ifjak még nem tudták, hogy másnap kitör a forradalom, tudták azonban, hogy eljött a cselekvés ideje.
Másnap a Pilvax kávéházban 12 pontban megfogalmazták követeléseiket, Petőfi Sándor megírta a Nemzeti Dalt.
A 12 pontos követeléseik két vezérgondolata:
– Maradjunk magyarnak, erősödjünk meg magyarságunkban,
– Legyünk szabadok, vívjuk ki szabadságunkat.
Majd Metternich bécsi kormánya megbukik. Gróf Batthyányi Lajos vezetésével megalakul a felelős forradalmi magyar kormány.
Ha 1848 a forradalom, akkor 1849 a szabadságharc éve volt, hiszen a magyar szabadságharcosok 1848 decemberétől vívták harcukat a császári sereggel a szabadságért, egyenlőségért.
A magyar hadsereg nem bírt a császári osztrák hadsereggel és fordítva. Világossá vált: aki szövetségest szerez, az győz. A forradalom nem tudott beteljesedni, mert a cári Oroszország hathatós támogatásával az osztrák császári hadsereg azt leverte. A magyar honvédek százszoros túlerő ellen harcoltak, így lelkesedéssel, hazaszeretettel nem tudtak felülkerekedni.
Majd Schwarzenberg bécsi miniszterelnök a következőt mondta : megbocsájtunk, de előtte elvégzünk egy-két akasztást. Haynau báró e kijelentést azzal toldotta meg, hogy Magyarországon a következő 100 évben nem fog kitörni semmilyen forradalom, mert a gazt gyökerestül tépem ki. A megtorlás legszörnyűbb velejárója a forradalom vezéreinek lemészárlása volt Aradon, 1849. október 6-án.
Éppen ma, 164 évvel később a nemzeti gyász napján a világ magyarsága Aradra, nemzetünk 1848-49-es szabadságharcának leggyászosabb vesztőhelyén kivégzett tizenhárom vértanúra emlékezik, a csupa magas rangú katonatisztre, akik a magyar forradalom ügyét szolgálták. Tiszteletünk, főhajtásunk nekik szól!
Emlékezzünk hát rájuk! — tisztelt hölgyeim és uraim, kedves barátaim. Nem gyászba borult szívvel, csak csendesen,méltóságteljesen. Önmagunk és utódaink javára!
A nemzeti gyász napján saját jövőnk és utódaink értékrendjének alakítása szándékával emlékezünk a hőseinkre.
A múlt, a fájdalmas halál felidézése egyszersmind a jövőbe vetett hitünk alapja is, hiszen őseink hagyatékát életünkkel gazdagítva mentjük ily módon át utódainknak, kapaszkodóként saját értékrendjük kialakításához.
Főhajtásunk a vértanúké, de mindazoké a nemzeteké is, amelyeket képviseltek, hiszen — őseik hagyatékát magukban hordva — úgy álltak nemzetünk oldalára, hogy az egyetemes szabadság eszméje vezérelte őket. Ez a megállapítás pedig legyen akár üzenet a jövőnek, az utánunk jövőknek, hogy szabadság csak egy van, s annak nincs nemzetisége!
Aulich Lajos honvédtábornok, hadügyminiszter, az egyik kivégzett az akasztás napján a következőt mondta: “Harcunk nem a nemzetiség, hanem a köz szabadságharca az abszolutizmus ellen. Győzelmeink elődiadalai a világszabadságnak. “
Ne feledjük, a 2013. esztendő magyarságáért, békés Európájáért is haltak meg az aradi vértanúk, egy békésebb, nyugodtabb korért, mint a 19.század közepe volt.
A 13 aradi vértanú emlékét máig őrizzük szívünkben….
Hallgassák csak Petőfi Nemzeti Dalának utolsó versszakát :
Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.
A megemlékezésről készült képek megtekinthetők képgalériánkban.
Farkas Iván{iarelatednews articleid=”41949″}
