A tanulók egy negyede beismerte, hogy valamilyen formában bántalmazta osztálytársát. Az adatok az Állami Tanfelügyelőségtől származnak. Az oktatás-nevelés helyzete és szintje a 2012/13-as tanévben című terjedelmes szakminisztériumi jelentést szerdán, január 29-én vette tudomásul a kormány.
A tanügyi hatóság az elmúlt tanévben 86 alapiskolában végzett felmérést. Ebből kiderül, hogy az intézményekben a gyerekek 14 százaléka nem érezte magát biztonságban. A személyközi agresszióval, az egzecíroztatással kapcsolatban a fiúk negyede és a lányok 20 százaléka ismerte be, hogy történt velük ilyen eset, a tanulók 43 százaléka pedig szemtanúja volt mások inzultálásának.
Személyközi agresszióra főleg a szünetekben és az iskolán kívül került sor. Leggyakoribb előfordulási formái a megalázás, a nevetségessé tétel és a félelemkeltés. Ezeket a fizikai bántalmazás és a rongálás követi a sorban.
Megelőzésképpen a diákok a szülőkkel szembeni bizalmat tartották a legfontosabbnak, illetve a pedagógusokkal való kapcsolat nyitottságát. Az egyéb lehetőségek között a szünetekbeni tanári ügyeletet, a szemtanúk bátrabb kiállását és kamerák felszerelését említették.
Ugyancsak fontosnak tartanák a pszichológusokkal való gyakoribb beszélgetéseket.
BA, Felvidék.ma
Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE MicrosoftInternetExplorer4
Kormány: Agresszió az iskolákban
A tanulók egy negyede beismerte, hogy valamilyen formában bántalmazta osztálytársát. Az adatok az Állami Tanfelügyelőségtől származnak, s Az oktatás-nevelés helyzete és szintje a 2012/13-as tanévben című terjedelmes szakminisztériumi jelentésben szerepelnek, amelyet szerdán tudomásul vett a kormány. A tanügyi hatóság az elmúlt tanévben 86 alapiskolában végzett felmérést. Ebből kiderül, hogy az intézményekben a gyerekek 14 százaléka nem érezte magát biztonságban. A személyközi agresszióval, az egzecíroztatással kapcsolatban a fiúk negyede és a lányok 20 százaléka ismerte be, hogy történt velük ilyen eset, a tanulók 43 százaléka pedig szemtanúja volt mások inzultálásának. Személyközi agresszióra főleg a szünetekben és az iskolán kívül került sor. Leggyakoribb előfordulási formái a megalázás, a nevetségessé tétel és a félelemkeltés. Ezeket a fizikai bántalmazás és a rongálás követi a sorban.
Megelőzésképpen a diákok a szülőkkel szembeni bizalmat tartották a legfontosabbnak, illetve a pedagógusokkal való kapcsolat nyitottságát. Az egyéb lehetőségek között a szünetekbeni tanári ügyeletet, a szemtanúk bátrabb kiállását és kamerák felszerelését említették. Ugyancsak fontosnak tartanák a pszichológusokkal való gyakoribb beszélgetéseket.
Felvidék.ma
