Vasárnap, február 9-én Svájcban népszavazást tartottak, s a résztvevők hajszálnyi többséggel támogatták az Európai Unióból Svájcba irányuló bevándorlás korlátozását. Ez a jövőben azt jelentheti, hogy Kelet-Európából, beleértve Szlovákiát is, korlátozott számú munkavállalót fogadnak.
A referendumon részt vevők 50,3 százaléka voksolt igennel a bevándorlási kvótarendszer visszaállítására, amely a 2004-ben csatlakozott, az egykori szocialista tömbbe tartozó uniós tagállamok esetében legfeljebb 3 ezer főt jelentene. A referendumot a jobboldali populista Svájci Néppárt (SVP) kezdeményezte, azt hangoztatva, hogy a tömeges bevándorlás a bérek csökkenéséhez és a lakbérek emelkedéséhez vezetett Svájcban.
A kormány, valamint a gazdasági egyesületek és a szakszervezetek ellenezték a népszavazásra bocsátott indítványt. Szerintük a külföldi munkavállalók nélkül Svájc nem tudná fenntartani a jelenlegi jóléti szintet és további gazdasági növekedést elérni.
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezte ki a referendum eredménye miatt, úgy értékelve, hogy a kvóták bevezetése ellentétes a személyek szabad mozgásának elvével az Európai Unió (EU) és Svájc között. A bizottság közölte: az EU meg fogja vizsgálni a kezdeményezés hatásait Svájc és az unió kapcsolatainak egészére.
Az Európai Parlament vezető politikusai is élesen bírálták a referendum eredményét. Martin Schulz, a parlament elnöke figyelmeztette a svájciakat: nem megengedhető, hogy csakis a hatalmas európai belső piac előnyeit élvezzék.
Ha a népszavazás eredményét átteszik a gyakorlatba, a kormánynak a következő három éven belül el kell elkészítenie idevonatkozó javaslatát, és újra tárgyalnia Brüsszellel a Svájc és az Európai Unió viszonyát szabályozó szerződéscsomagot. Ez lényegében azt jelenti, hogy az EU-val hosszú évek munkájával és aprólékos egyeztetéssel kialakított meglehetősen szoros kapcsolatrendszer felbomlik. Így az is elképzelhető, hogy Svájc kikerül a nyitott határokat jelentő schengeni egyezményből, és a svájci mezőgazdaságtól kezdve egészen az energetikáig, vagy kutatásig számos ágazat megérzi, ha az uniós államoktól körülvett kis ország elszigeteli magát szomszédaitól.
Svájc ugyanis nem tagja az Európai Uniónak, de kétoldalú megállapodás alapján jelenleg az uniós állampolgárok többsége az alpesi országban is szabadon vállalhat munkát, 2011 óta csak a román és bolgár állampolgárokra vonatkoznak korlátozások, amelyek 2016 május végén szűnnének meg. Az EU-hoz tavaly nyáron csatlakozó Horvátország állampolgáraira egyelőre nem vonatkozik a szabad beutazást és munkavállalást lehetővé tévő egyezmény.
Svájcban a bevándorlás korlátozására utaló intézkedések nem új keletűek. A Szövetségi Tanács már januárban úgy határozott, hogy Svájc egész területén a következő szabályozást vezeti be: az Európai Unió, illetve az Európai Szabadkereskedelmi Társulás –EFTA (Svájc mellett Izland, Liechtenstein és Norvégia) országaiból származó álláskeresők nem jogosultak szociális támogatásra. Ugyanez vonatkozik hozzátartozóikra is – olvasható a szövetségi bevándorlási iroda közleményében. Emellett nem adják ki a letelepedési engedélyt öt év tartózkodás után sem az EU és az EFTA olyan állampolgárainak, akik már 12 hónapja munkanélküliek. Ezt a szabályt akkor is alkalmazni fogják, ha az adott ország és Svájc korábban egyezményt kötött a letelepedési kérdésről.
A svájci hatóságok azzal indokolták az intézkedést, hogy eddig nem volt világos a szociális segélyekről és a tartózkodásról szóló szabályozás, különösen a Svájcba munkakeresési céllal érkezők vagy a tartózkodásuk alatt munkanélkülivé váló személyek esetén.
A szövetségi statisztikai hivatal adatai szerint 2012-ben több mint 250 ezer ember – harmada 18 éven aluli – részesült szociális juttatásban Svájc területén, s ez a szám az előző évhez képest hat százalékos emelkedést jelent. Viszont míg az alpesi ország lakosságának 2,2 százaléka folyamodik segélyért, ez az arány az uniós polgárok esetében már 3,1 százalék.
A több mint nyolcmilliós lélekszámú Svájcban folyamatosan emelkedik a külföldiek aránya a lakosságon belül. 2013 november végén Svájcban 1,88 millió külföldit tartottak számon, közülük 1,25 millióan a 28 EU-tagállam vagy EFTA-tagország valamelyikéből származtak.
MTI nyomán BA, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”7555,15325,33559,10119″}
