44774

Március 21-én koradélután Molnár Imre történész, a legkiválóbb Esterházy-kutató előadásával zárultak Szentpéteren (Komáromi járás) a Kossányi Napok. A négy napos programsorozat a helyi Kossányi József Alapiskola rendezésében, a község, A Jövő Gyermeke polgári társulás, valamint a helyi magyar szervezetek támogatásával zajlott a hernádi és szombathelyi testvériskolák tanulóinak részvételével. (Az eseményről korábban ITT>>> írtunk.)

Kossányi József költő, tanár és iskolaigazgató Esterházy János felvidéki vértanúnk kortársa volt, aki a második világháború vérzivatarában kivándorolni kényszerült szeretett szülőföldjéről. Emlékét a szentpéteri iskola neve, az intézmény területén elhelyezett szobra, emléktáblája, s a tiszteletére hagyományosan megrendezett napok őrzik. Költői hitvallása e néhány sorban testesül meg: „Magam dolgáért sohasem vívtam, és elmondhatom, nem vivátoztam semmi hatalmat, urat, rendszert. Zúgván csak népemért kiáltoztam.”
Molnár Imre ilyen környezetben szólt a tanulókhoz és tanáraikhoz Esterházy Jánosról és koráról, így a Kossányi- verseket és magatartást, nemzete iránti hűségét ismerők még hitelesebb képet kaptak a huszadik század felvidéki magyarságának sorsáról, élethelyzeteiről. A történészt hallgatva rádöbbenhettünk, hogy a huszonegyedik század második évtizedében is ugyanazt az életszemléletet kell képviselnünk, melyet elődeink legjobbjai: a rendíthetetlen kötődést szülőföldünkhöz, a családunkhoz, a nyelvünkhöz, a nemzetünkhöz és az Istenhez. „Az Isten nem véletlenül teremtett magyarokat, és az sem a véletlen műve, hogy földi hajlékunk a Kárpát-medence. Meg kell őriznünk ezt az életteret a szeretet törvényének megtartásával, mert erőt innen meríthetünk.” A nagy tapsot kiváltó előadás után Molnár Imre, – aki a felvidéki Ipolyfödémesről származik, de évtizedek óta Magyarországon él –, örömmel nyugtázta, hogy a Bukovszky János igazgatta szentpéteri alapiskolában példásan őrzik a magyar múltat, így remélhető, hogy diákjaik hűségesek maradnak anyanyelvükhöz és nemzetükhöz. Az emléknapok vendége volt Kossányi Katalin, a tanár-költő lánya, édesapja hagyatékának őrzője is.

Batta György/Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”44738,38681,36410,44647,44480,44437″}