Földet idegennek nem adunk, csak ha hazai nem tart rá igényt. Röviden így sommázható a pénteki, május 16-i törvénymódosítás. A parlament gyorsított eljárásban fogadta el az idevonatkozó javaslatot, az ellenzék nem támogatta azt.
A földvásárlási jogszabály módosítása értelmében az áruba bocsátott termőföldet elsősorban azok szerezhetik meg, akik vállalkozóként legalább három éve mezőgazdasági termeléssel foglalkoznak ott, ahol a földterület található. Ha sem elővételi joggal rendelkező helyi, sem pedig környékbeli vagy más hazai érdeklődő nem jelentkezik a felkínált földért, akkor bizonyos feltételek mellett már külföldi vásárló is üzletet köthet a tulajdonossal. Az ellenzék egyértelműen rossznak tartja a jogszabályt, többek között azért, mert az erdei földterületet nem védi az idegen tulajdonba kerüléstől, csak a szántóföldet.
Farkas Iván, az MKP gazdasági alelnöke a Felvidék.ma-nak elmondta, pártja 2011 áprilisában erőteljes nyomást gyakorolt az akkori földművelésügyi miniszterre, hogy Csehországhoz, Magyarországhoz, Lengyelországhoz hasonlóan kérje a természetes személyekre vonatkozó földvásárlási moratórium bővítését további három évvel. Ez járt most le május elsejével. A szlovák parlament az utolsó pillanatban hozta meg a szigorításokat, de azok így is csak június elsejével léphetnek életbe. Addig viszont még szabad a gazda.
„A földvásárlási jogszabály ugyan alapvetően szigorította a külföldi termőföldvásárlókra szabott feltételeket, azonban továbbra is ott a lehetőség, hogy külföldi jogi személyek földtulajdonosok legyenek. Tehát ha már egy dán gazda mondjuk elég régóta működteti itt a cégét, a törvény életbe lépése után is ugyanúgy hozzájuthat szlovákiai termőföldhöz, mint eddig, ha nincs hazai érdeklődő. Pont azokkal szemben nem véd elég erőteljesen a törvény, akik Szlovákiában már eddig is komoly földfelvásárlásokat végeztek” – jegyezte meg a szakpolitikus. Azt viszont tény, hogy a külföldi természetes személyek, akik nagy mennyiségben eddig sem vásároltak földet, ezután számukra a földtulajdonhoz jutás szinte lehetetlenné válik, magyarázta Farkas. Természetes személy estében tízéves szlovákiai tartózkodási engedélyt szab meg a törvény, a jogi személyeknek pedig legalább ugyanennyi idejű nyilvántartással kell rendelkezniük az országban.
A törvény alól kivételt képezhetnének a kertek, a községek beépített területein levő mezőgazdasági földek és a legfeljebb 2 ezer négyzetméter területű parcellák, még ha a település belvilágán kívül is találhatók.
Aki földet szeretne eladni, a kínálatát legalább 15 napra közzé kel tennie az agrártárca honlapján, és az adott település hivatalos hirdetőtábláján. Ha az elnök aláírja, a törvény június elsején lép hatályba.
BA, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”41697,3958,3195″}
