A Nem Adom Fel Alapítvány tapasztalati szakértő csapata és a Nemadomfel együttes Rimaszombatba is ellátogatott, ahol egy fergeteges, élményekben és zenében gazdag érzékenyítő napot tartott.
A Nem Adom Fel Alapítvány a „Mindenki elég gazdag ahhoz, hogy másoknak segítsen” értékrend mentén jött létre 2005-ben Budapesten. Változatos, és egyre bővülő programjaikkal ugyanezt a központi üzenetet igyekszenek alátámasztani: bármilyen háttérből is jövünk, mindannyian elég gazdagok vagyunk ahhoz, hogy másoknak segítsünk. Hitvallásukat: „Soha nem adjuk fel azt, hogy legyen jobb velünk a világ!” , a rimaszombati közönség június 9-én ismerhette meg.
Több éve dédelgetett ötlet volt, hogy a Nem adom fel csapat elkerüljön Rimaszombatba is – tudtuk meg a főszervezőtől, Zsélyi Katalintól, a rimaszombati Városi Művelődési Központ munkatársától.
Kérdésünkre, hogy hol találkoztak először a csapattal elmondta, hogy Czakó Attila ismerkedett meg a zenekarral, aztán az Alapítvány tagjaival – Papp Szabolccsal. Attila lánya Czakó Gabika, barátnőjével Vincze Rékával (mindketten a Református Gimnázium diákjai) önkéntesként vettek részt a Nem adom fel táborban. „Társakat kerestek, s találtak is Orosz István, a Tompa Mihály Alapiskola igazgatója és az én személyemben. De pozitívan állt az ötlethez a református egyház és a Tompa Mihály Református Gimnázium is” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Zsélyi Katalin.
A szervezők másfél évet dolgoztak ezen a „projekten”. A Tompa Mihály Alapiskola felső tagozatosainak rendhagyó gyereknapja volt ez, melyhez a református gimnázium alsó tagozata is csatlakozott, így összesen több mint háromszáz gyerek s plusz önkéntes segítőként a Tompa Mihály Református Gimnázium felső tagozatos diákjai vettek részt a programokon.
Hét műhelyfoglalkozást készítettek: csörgőlabda, ülő röplabda, jelbeszéd, kerekes székesek, szájjal festés, homlokkal írás, látássérültek.
Király Belián siket, a jelbeszéd rejtelmeibe avatott be. Tóth Anna mozgáskorlátozott, a kerekes székek használatát mutatta be. Máthé Gergely halmozottan sérült, hiányoznak a végtagjai, a szájjal festést gyakorolhatták vele. Császár Angelika a vakvezető kutyával ismertette meg a gyerekeket, akik a fehér botot is kipróbálták bekötött szemmel. Kurucsai Szabolcs és Hack János látássérültek, csörgőlabda tréninget tartottak. Az ülő röplabda játékot, melyet alacsonyan kifesztített hálónál és ülve játszanak, nagyon sokan kipróbálták.
Mindehhez vetítéses beszélgetésen vettek részt, melyet a kerekes székes Papp Szabolcs, az alapítvány szószólója vezetett. A Pillangó cirkusz című filmet nézték meg, mellyel arra mutattak rá, hogy hogyan kell elfogadnunk a sérült embereket.
A nap folyamán ezeken az érzékenyítő tréningeken a gyerekek találkozhattak mindazon sérülési formákkal, amivel más emberek együtt élnek. Külön csoportban a felnőttek, pedagógusok is bekapcsolódtak a tréningbe, velük Forró Judit beszélgetett, akinek mindkét gyermeke fogyatékkal él.
„A visszhang nagyon jó, a gyerekek szépen reagáltak, aranyosan bekapcsolódtak a foglalkozásokba. Köszönet szeretnék mondani Czakó Attilának, Hrecska Zsuzsának, Orosz Istvánnak, nagyon sokat tettek azért, hogy ez megvalósuljon. A rendezvényünket sok magánszemély támogatta, kerekes székeket kölcsönöztek, sütöttek, ásványvizet vettek önkénteskedtek a foglalkozásoknál, sokan voltak és nem a dicsőség motiválta őket. A református egyház kifizette a hangosítást. A találkozó a Nemadomfel együttes koncertjével ért véget a színházteremben, ahol az előkoncertet a Páko Mária vezette Gitár-SOKK csapat adta” – számolt be Zsélyi Katalin programszervező.
A közönség álló vastapssal jutalmazta a látottakat, hallottakat. A gyerekek a nap folyamán megtapasztaltakat pedig az iskolában osztályfőnökeikkel, tanáraikkal tovább elemezhették. A gyerekek tisztelettel megtanulták, hogy fogyatékkal élve ugyanúgy boldogok és kiegyensúlyozottak lehetnek, mint bárki más, csak a sérült emberek más eszközökkel, segítséggel élik a mindennapjaikat.
„Volt külön felkészítés is, a gyerekek már előtte is találkoztak Papp Szabolccsal, az alapítvány szóvivőjével. Osztályfőnökin beszélgettek a témáról. A rendezvény után is volt egy „levezető óra”, kérdőíveket töltöttek ki, élménybeszámolót tartottak.
A tanárok elmondták, akik maguk is résztvevők voltak nem szervezők és önkéntesek (!), hogy nagyon szépen reagáltak a gyerekek és pozitíven élték meg a tréninget is és a koncertet is – nekem Lipták Csank Kati, Singlár Zsuzsa, Ondrejcsák Csilla, Pivník Katka, Károlyi Katalin, Ádám Lilla beszélt erről” – tette hozzá Zsélyi Katalin.
Kérdésünkre, hogy milyen további közös tervek vannak kilátásban, elmondta, írt az Alapítvány egy pályázatot a gospel zenekaruk turnéztatására. Ha megtámogatják őket, Rimaszombatban fogadják őket, a Városi Művelődési Központ partnere a pályázatnak.
A Nem Adom Fel Alapítvány elsődleges célja nem az, hogy segítő szolgáltatásokat hozzon létre a hátrányos helyzetű családok és személyek számára, hanem az, hogy segítsen felfedezni és kiérlelni azt a lelki erőt és azokat a képességeket, amelyek által mindenki a legtöbbet hozhatja ki magából és a saját életéből. Ezt jelenti a „nemadomfel” lelkület.
„Célunk, hogy a társadalom valamilyen okból hátrányos helyzetű tagjait segítsük abban, hogy önmagukban bízó, önálló, a saját és a társadalom jövőjéért tenni akaró emberekké váljanak.Olyan emberekké, akik maguk is közreműködnek abban, hogy egy lelkileg erős, felelősséget vállalni akaró és tudó társadalom formálódjon” – vallják az alapítvány tagjai és munkatársai, akik körében sok olyan sérült fiatallal találkozhatunk, akiknek a lelkületére, élethez való hozzáállására igaz az alapítvány nevének jelentése. Ők azok, akik soha nem adják fel.
További fényképek a Képgalériánkban ITT>>> tekinthetők meg.
Felvidék.ma
