„Miután nem vittek el a mexikói világbajnokságra, visszaesett a teljesítményem, s ahogy mondani szokás, egy világ omlott össze bennem. Úgy éreztem, önhibámon kívül súlyos igazságtalanság ért, nem tudtam megvalósítani életem talán legnagyobb álmát. Ekkor összeomlottam, testi-lelki fáradtságot éreztem.
Aztán lassanként megpróbáltam kimászni a gödörből, s hogy a lelki állapot mennyire függvénye a múló éveknek, illetve a korosodásnak, annak esetemben a legfényesebb bizonyítéka: harminckét évesen, ismét életörömöt érezve volt a legtöbb erőm.
Ezt Poprádon tapasztaltam, ott szereztem a legjobb kondíciót. Az edzések után még órákon át teniszeztem. A környezetváltozás, a kiváló tátrai levegő szinte csodát művelt velem. Olyan formába lendültem, hogy ismét jöttek az ajánlatok az élvonalbeli egyesületektől.
Megtapasztaltam, milyen óriási dolog a lelki egyensúly helyreállítása: egyszerre ismét lett értelme az életemnek, be tudtam bizonyítani, hogy akár játékosként, akár edzőként megállom a helyem! A formahanyatlás is emberi dolog, bárki kerülhet válságba, olyan hangulatba, amikor az ember – esetemben a játékos -, abba akarja hagyni az egészet, szögre akarja akasztani a focicipőt.
Ha azonban átvészeli ezeket a keserves helyzeteket, s kijön két-három meccse, visszanyeri a formáját, s azzal együtt a játékkedvét.
Feltéve persze, ha tud mire építeni, ha jól felkészült az idényre. A jó erőnlét és a jó forma a megfelelő életmód és a lelki egyensúly ötvözéke. Itt lehet nagyon fontos az edző szerepe, mert ha megérti, mi játszódik le a játékosában, rengeteget segíthet neki.
Elbeszélgethet vele, megpróbálja magát beleélni a játékos helyzetébe. Nem kell azonnal büntetni! Én például, mint edző csak a legvégsőbb esetben büntetek. Sok egyesületnél, csapatnál sokat segíthet az orvos egy-egy játékos élethelyzeteinek „kezelésében”.
Az orvoshoz, ha jó pszichológus, mindig bizalommal fordulnak a futballisták, hiszen ő a gyógyítójuk, rajta áll, hogy játszhat-e a játékos a következő mérkőzésen, és miközben vizsgál vagy injekciót szúr be, a labdarúgó kiöntheti a szívét.
Az Interben nagy szerencsénk volt a legendás Bínovsky doktorral, aki a saját maga kialakította injekciós gyógymód segítségével lehetővé tette a gyors gyógyulást. Ő szinte felkészített bennünket a meccsekre. Bínovsky sokkal jobb orvos volt, mint a kollégái az elsőligás csapatoknál. Ezt akkor is tapasztaltam, amikor az írek ellen elszenvedett súlyos lábtörésem után végül hozzá kerültem.
Pöstyénben ugyanis csak nem akartam javulni, bármennyit gyúrtak is, mindig fájt és bedagadt a lábam a törés környékén. A tervezett kéthetes pöstyéni kezelésből hat hét lett, s még mindig nem voltam rendben! Ekkor szólt közbe Bínovsky, aki megállapította, hogy a bedagadt boka csakis akkor lohad le, ha a bőr alatt felgyülemlett vérömlenyt eltávolítják.
Beszúrta az injekciót, leszívta a vért és én két hét múltán már liga meccset játszottam! Ki tudja? Ha nem ő az Inter orvosa, még vérmérgezés is lehetett volna a dologból. Sokan – talán írigységből – afféle sarlatánnak tartották őt, mert hol a vádliba, hol a derék tájára, hol a térdbe szúrta az injekciókat, de az eredmények egyértelműen őt igazolták. Nem véletlenül jártak hozzá a sportolók még külföldről is! Jellemző a viszonyainkra, hogy Bínovsky doktor halálhíréről értesülve néhány „illetékes” azonnal a stadion rendelőjébe vonult és feltörte a szekrényeket, hogy a vélt csodaszert, a bűvös folyadékot megkeresse. Persze, senki sem talált ilyet.
Bínovsky azzal nőtt a többiek fölé, hogy szenvedélyesen érdekelte őt a gyógyítás mestersége, s ezért többet tudott az emberi testről. Összefoglalva hát a mondandómat – egy jó csapatorvos néha többet megtudhat a játékosról, mint maga az edző, feltéve, ha megbíznak egymásban.
A játékosnak persze minden gyakorlást komolyan kellene vennie, s úgy kellene a tréningre várnia, mint gyermeknek a karácsonyra. Én már fél órával edzés előtt az öltözőben voltam., mert vonzott a gyakorlás játékosként és edzőként is. Egész nap a focin törtem a fejem.”
(Folytatjuk.)
Fotók: Szikora családi archívumából és M. Nagy László felvételei.
Batta György, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”45924″}
