Nem volt felesleges a márciusi forradalom, és nem volt értelmetlen a magyar nép lelkesedése a forradalmi eszmék iránt, hiszen a forradalom, a jogos harc, a nemes kezdeményezés sohasem lehet hiábavaló – jelentette ki Bárdos Gyula a Kecskekapu úti evangélikus temetőben báró Jeszenák János sírjánál tartott október 6-i pozsonyi megemlékezésen.
„Ha elbukott is a túlerővel szemben a forradalom, akkor sem volt felesleges, mert annak eredménye – meglehet, évekkel később – láthatóvá és érzékelhetővé vált, s a levert forradalom is előmozdította a történelmünk szekerét” – fogalmazott ünnepi beszédében a Csemadok országos elnöke.
Kiemelte: katonai és politikai értelemben a forradalom ugyan elbukott, de a polgári haladás, még ha nehezen is, de utat tört magának, és a szabadságharc erkölcsi és szellemi ereje rákényszerítette a Habsburgokat, hogy 1867-ben kiegyezzenek a magyar társadalom vezető osztályával.
Bárdos Gyula véleménye szerint az 1848-49-es események a magyar történelem legfényesebb napjai közé tartoznak, és a forradalmi harcok szereplői – akik valamennyien hősök voltak – méltán vívták ki az emberiség nagy részének elismerését és csodálatát.
Az Aradon kivégzett tábornokok a magyar nemzet függetlenségért haltak meg, de egyikük sem készült korai ifjúsága óta mártírnak: „életvidám, húsvér emberek voltak, különböző tervekkel és elképzelésekkel, az ő sorsuk találkozott és ért véget 1849. október 6-án Aradon, egyáltalán nem véletlenül és nem fölöslegesen” – fogalmazott Bárdos.
Hozzátette: az aradiak olyan örökséget hagytak ránk, melyet oltalmaznunk és ápolnunk kell, és az ő elhivatottságukból merítsünk erőt, hogy az elkövetkező időszak megmérettetései során felvidéki közösségünk ne találtasson könnyűnek, s így a következő nemzedékek is megmaradhassanak magyarnak szülőföldjükön.
A Csemadok városi választmánya a Pozsonyi Magyar Intézet, valamint több felvidéki magyar szervezet által rendezett megemlékezésen a helyi magyar közösségen kívül a felvidéki magyar politika és közélet számos szereplője, illetve Magyarország pozsonyi nagykövetségének és az Emberi Erőforrások Minisztériumának képviselője is részt vett és helyezett el koszorút Jeszenák János és Rázga Pál sírjánál, akiket az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése utáni megtorlások során ítéltek halálra és végeztek ki.
(A képek kattintással nagyíthatók!)
lm, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”49087″}
