A 45. Fábry Zoltán Közéleti Napok keretén belül október 21-én Csáji László Koppány tartott előadást Szepsiben. A kulturális antropológus, néprajztudós, író „Honnan jöttünk, kik vagyunk, hová megyünk” címmel szép számú közönség előtt tartotta meg előadását.
„A szepsi kötődésű, világviszonylatban is elismert és jegyzett kutató-antropológus, a hunokról és magyarokról szóló előadásában a hunok történetét,az avarok és az ősmagyarok lehetséges kapcsolatait és sok más fontos dolgot tárt elénk dióhéjban természetesen, hiszen az ez irányú szakirodalom terjedelmes, viszont helyenként dilettáns. Ezért fontos az eligazodás.” – tájékoztatta a Felvidék.ma-t Vitéz Erika, a Városi Művelődési Központ igazgató asszonya.
A kutató szívesen válaszolt a közönség kérdéseire, érveknek és ellenérveknek is helyt adva. Az író 2014. október 22-én Kassán folytatta előadó sorozatát a téma iránt érdeklődők számára.
Csáji László Koppány a “sztyeppei civilizáció” fogalmának megalkotója. Tanulmányait az ELTE-n (jogtudomány, filozófia), a BJKMF-en (katonai logisztika, hadtörténet), a Bristol University-n (nemzetközi jog, jogfilozófia) és a Pécsi Tudományegyetemen (néprajz, kulturális antropológia) folytatta. Az utóbbi tizenkét évben többek között etnológiai kutatásokat végzett a japán itakók, a nepáli khámok, az afganisztán-pakisztán határán élő hunzai burusók és az uráli tatárok között. Meghívott előadóként oktatott többek között a Kyoto-i Sangyo Császári Egyetemen (2007), a kaliforniai UCLA-n (2008); legutóbb az Orosz Tudományos Akadémia meghívásából az Urál-régióban járt (2009).
Utazásait, kutatásait számos cikkben és könyvben (Dzsánkrí 1999, Tündérek kihalófélben I-III. 2004, Ég az út mögöttem 2006, A sztyeppei civilizáció és a magyarság 2007), illetve tizennyolc dokumentumfilmben dolgozta fel, amelyek a Duna Televízióban láthatók (pl. Hunza mítoszok, Lovasnomádok utódai 1.-10., Kasztrendszer az atomkorban).
Az Orosz Tudományos Akadémia 2010-től új lelőhely ásatását kezdte meg a kazak határ vidékén, Cseljabinszk közelében. A lelőhely egy 5 hektár nagyságú temető. Kiderült, hogy a 8-9. század fordulójától temetkezhettek ide, és a leletanyag egy része a honfoglalás kori magyar régészeti hagyaték közeli párhuzama. A Magyar Tudományos Akadémia Magyar Őstörténeti Témacsoportja is becsatlakozott a feltárásokba.
Az előadó több alkalommal is részt vett az ásatásokon. A régészek szerint ilyen mennyiségű és minőségű, ilyen közeli hasonlóságot mutató tárgyi hagyaték (főleg az aranyazott ezüst veretek, az övcsatok és a lószerszámok tekintetében) eddig nem volt ismert a Kárpát-medencétől keletre.
További képek az eseményről megtekinthetők a Képgalériában ITT>>>.
BB, Felvidék.ma
Fotó: Zborai Imre
{iarelatednews articleid=”46427,45379,45039″}
