Szlovákiában a levelező tagozaton tanuló diákok számára 2015 szeptemberétől továbbra is a jogi kar lesz a legolcsóbb, legtöbbet az állatorvosi fakultáson tanulóknak kell majd fizetniük.
Szlovákiában a jogi kar tandíja bakalári képzés esetén évi 630 euró, mesterképzésen évi 950 euró. A nyelvi, a közgazdaságtan, menedzsment vagy az idegenforgalmi képzések ára kb. évi 1120 illetve 1670 euró lesz. A művészeti, az orvostudományi, a fogorvosi és gyógyszerészeti képzésért 1700 illetve 2540 eurót fizetnek majd a diákok évente. Az állatorvosi és egészségügyi képzések 1960 illetve 2940 euróba kerülnek.Ezek a maximális tandíjak, melyeket az oktatási minisztérium az egyes szakágazatokon folyó képzés gazdasági szempontból való igényességének az alapján határozott meg. A 2015/2016-os tanévre meghatározott tandíjak az idén szeptember 1-jétől léptek életbe.
Mind a tandíjak, mind a diákoknak folyósított ösztöndíjak terén jelentősek az eltérések a felsőoktatásban az Európai Unió tagállamaiban – állapítja meg az Európai Bizottság által pénteken, október 17-én közzétett kimutatás, melyet az MTI is közreadott.
A bizottság által kiadott közlemény tanúsága szerint egy-két kivételtől eltekintve nem változtak jelentősen a tandíjfizetési rendszerek a tagállamokban. Németország volt például az egyetlen, amely eltörölte a 2007-ben bevezetett tandíjakat.
A jelentés szerint Észtország hajtott végre még jelentős változásokat, ahol immár azoknak kell fizetniük, akik nem teljesítenek bizonyos követelményeket. Teljesítményhez kötött még a tandíjfizetés Észtországon kívül a jelentés szerint Magyarországon, Csehországban, Spanyolországban, Horvátországban, Ausztriában, Lengyelországban és Szlovákiában.
A jelentés szerint továbbra is az Egyesült Királyságban kerül a legtöbbe egyetemre járni, ahol a tandíjfizetés Európában egyéni módja működik; a díjat nem a tanulmányok ideje alatt, hanem a végzést követően kell fizetni, amikor a diplomás jövedelme egy bizonyos szintet átlép. Viszonylag magasak a tandíjak a bizottság szerint még Írországban, Olaszországban, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Hollandiában és Szlovéniában is.
Andrulla Vasziliu oktatási biztos szerint égetően sürgős, hogy minél több fiatal tanulhasson a felsőoktatásban. Az ugyanis javítja elhelyezkedési esélyeiket, és a gazdaság számára is fontos innovációt, kreativitást és tehetséget szabadít fel.
“Ha egy tagállam tandíjat vezet be, ott olyan intézkedésekre is szükség lenne, például ösztöndíjakra, amelyek biztosítják az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés lehetőségét, különösen a hátrányos helyzetű fiatalok számára” – idézi a közlemény a ciprusi politikust.
A nem csak az uniós országokra, hanem összesen 33 országra kiterjedő jelentés szerint 9 olyan ország van, ahol mindenki köteles fizetni, aki alapképzésben tanul; Csehország, Hollandia, Portugália, Szlovákia, az Egyesült Királyságon belül Anglia, Észak-Írország és Wales, valamint Izland és Liechtenstein. Több országban viszont egyáltalán nincs tandíj; Cipruson, Dániában, Németországban, Finnországban, Görögországban, Máltán, Svédországban, Skóciában, Norvégiában és Törökországban is ingyenes a felsőoktatás. A többi országban, így Magyarországon is, a diákoknak kevesebb, mint a fele fizet tandíjat.
A legtöbb országban a diákok kevesebb mint fele részesül ösztöndíjban; összesen kilenc olyan ország van, ahol minden hallgató, vagy legalábbis a diákok többsége kap ösztöndíjat.
Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”29880,27777,27596,25109″}
