A Pro Futuro Villa Kezw Pt. és Bátorkeszi Község szervezésében került sor a Hol volt, hol nem volt… című kiállítás megnyitójára a kultúrházban, amelyen elsőként Noszkai Ági egy Benedek Elek meséből adott elő részletet, majd Zsok Gizella a szervezők nevében köszöntötte a megjelenteket.
A kiállítás látogatói olyan népi gyermekjátékokat tekinthetnek meg, amelyek évtizedekkel korábban nagy népszerűségnek örvendtek, de mára feledésbe merültek, kiszorultak a használatból. Az egykori gyermekjátékok a szórakozáshoz és a játszva tanuláshoz járultak hozzá. Falusi közösségekben a munkára való nevelésnek is fontos eszközei voltak.
„Mielőtt a kiállítást végigjárnánk, engedjenek meg nekem egy rövid múlt századi játéktörténeti áttekintést, aminek segítségével megérthetjük, miért éppen ezek a játékok kerültek a vitrinekbe, a kiállítósarkokba: Köztudott dolog, hogy a gyermekek első – és egyes kultúrákban összes – játékát a szülő és más idősebb családtagok készítették. A múlt században a kisgyermekek számára a munka és a játék sokszor egybemosódott. A munkát is az élet természetes velejárójának látták, és kisgyermekkoruktól gyakorolták is: természetesen eleinte játékos formában. A lányok főzni, mosni, takarítani, gyereket nevelni tanultak. Játékaik is ezekhez a tevékenységekhez kapcsolódtak. A bemutatott játékok is ezt tükrözik. A kislányok legkedvesebb szórakozása mindenkor a babázás volt. A csecsemők és kis¬gyermekek gondozásának és nevelésének a családban látott valamennyi mintáját el lehetett játszani. A babát lehetett etetni, altatni, táncoltatni, oktatni, dorgálni, és nem utolsósorban öltöztetni is. Szintén kedvelt játék volt az 1900-as évek közepétől a játék mackó. A játék mackó nem csak a lányok, hanem a fiúk körében is kedves játékszer volt.
Népszerű játékok voltak a fiúk körében a különféle fegyverek is. A bodza puha belsejű szárából puskát, pisztolyt faragtak, és fa, drót és kerékpárgumi segítségével kavicsot lőttek ki vele. Szintén napjainkig népszerű a csúzli is. A fiúgyermekek számára sok szülő, édesapa készített négykerekű, deszkából fűrészelt kis kocsit. A kocsi mellett fontos játékszer volt a talicska is.
Ajánlom a kiállítást minden korosztálynak. A gyermekeknek, hogy rácsodálkozzanak nagyanyáik, nagyapáik egyszerű, de nagyszerű játékaira; a középkorúaknak, hogy visszaemlékezhessenek a szüleik által elmesélt játékélményekre; és ajánlom az idősebb korosztálynak, hogy visszatérhessenek gondolatban újra a gyermekkorba és boldog örömmel tekintsenek elfeledett játékaikra. Talán újra előkerülhet a padlásról néhány régi játék és birtokba vehetik őket az unokák. Mi pedig ne feledjük: Játsszunk, mert játszani jó; mert felnőttként is jó, ha nem felejtünk el, játszani” – mondta Zsok Gizella, a kiállítás megnyitóján.
Miközben a kiállítás tárgyait nézegetjük, érdemes elgondolkoznunk azon, mennyivel ember közelibb, mennyivel nyugodtabb és kiegyensúlyozottabb életet éltek a múlt század gyermekei. Talán irigyeljük is őket, hiszen korunk vívmánya, a virtuális háló szinte korosztálytól függetlenül mindenkit magába szippantott.
A kiállítás 2015. április 15-ig tekinthető meg.
Miriák Ferenc, Felvidék.ma
