Az alábbiakban Ján Figeľ (KDH), Erika Jurinová (OĽaNO), Richard Vašečka, az OĽaNO, Ľuboš Blaha (Smer-SD), a Szlovák Püspöki Konferencia, Ján Baránek politikai elemző, Ľudovít Kaník (SDKÚ-DS), Pavol Zajac (KDH), a Most-Híd és a Amnesty International Slovensko nyilatkozatát olvashatják a február 7-i népszavazás kapcsán.
Ján Figeľ kereszténydemokrata pártelnök szerint a népszavazás segített, hogy a család a társadalmi vita központjába kerüljön, ami szerinte egyébként azt megilleti. Véleménye szerint a kampány beállítása több médiában eltanácsolta az embereket a részvételtől. A KDH számára a jobb családi környezetért való igyekezet azonban nem a népszavazással kezdődött, és nem is ér véget azzal. „A család, a munka és az igazság a kereszténydemokraták alapvető programprioritásai. Ezért rögzítettük tavaly az Alkotmányban a házasság fogalmát, védelmét és támogatását, januárban pedig európai szinten is érvényesítettük a család támogatására vonatkozó határozatot. A nemzeti parlamentben pedig arra törekszünk, hogy az új jogszabályok elfogadásakor a kritériummá váljon a család szempontja” – jelentette ki Figeľ.
Erika Jurinová (OĽaNO) szerint nem jelenti a véget a népszavazási kampány. A példa nélküli népszavazás ellenes kampány ellenére az emberek azt mondták, fontos nekik a család, fontosak nekik a Szlovákiára jellemző értékek.. “A népszavazás három igenje ugródeszka a valós családpolitikához, amely minden családnak a segítségére lesz” – jelentette ki a politikus asszony. Juriniová szerint az első polgári népszavazásunk megmutatta, hogy Szlovákiában végre van működő polgári társadalom, amely képes tömegeket mobilizálni a közösségi célok érdekében.
Richard Vašečka, az OĽaNO képviselői klubjának elnöke szerint az alacsony részvétel nem azt jelenti, hogy a népszavazás sikertelen volt, hanem azt, hogy a népszavazás vonatkozásában a szavazatképességhez szükséges legkisebb létszám, az ún. kvórum működésképtelen, de a politikusok nem akarják megváltoztatni azt.
Ľuboš Blaha (Smer-SD), az európai ügyekért felelős parlamenti bizottság elnöke szerint az alacsony részvételi arány az emberek érdektelenségének, de a választási taktikájuk jele is, amellyel azt szerették volna tudtunkra adni, mit gondolnak a népszavazás kérdéseiről. „Szlovákia polgárainak mintegy 80 százaléka azt tudatta, hogy a homofóbia vagy nem érdekli, vagy elutasítja azt. Ez erős jelzés egész Európa számára, hogy modern, nyitott ország vagyunk – haladóbb, mint azt sokan gondolták volna” – vélekedik a politikus. Baloldali politikusként Blaha számára örömteli ez a hír. „Évek óta olyan mítosz kering itt, hogy Szlovákia polgárainak többsége nem toleráns, bigott a kisebbségekhez való viszony kérdéseiben. Ironikus, hogy az a népszavazás, amelyet az ultrakonzervatív Szövetség a Családért szervezett és a katolikus egyház jelentős mértékben támogatott, kellett ahhoz, hogy minden kétséget kizáróan bebizonyosodjon, hogy a katolikus többségű Szlovákia polgárai messze nem olyan konzervatívok, mint amilyeneknek a politikusok vagy a média tartja őket” – jelentette ki a politikus.
A „plébánia-köztársaság” Blaha szerint ma végzetes csapást kapott. „Jelzés ez valamennyi politikus számára, hogy az egyenlőség, tolerancia és a kisebbségek elismerésének témáját azzal a tudattal támogathatjuk, hogy nem megyünk ezzel szembe a többségi véleménnyel” – jelentette ki Blaha, aki úgy véli, ez az eredmény a jövőben jelentősen segíthet az LMBT közösségnek is a pozitív változások elérésében. Blahának meggyőződése továbbá, hogy a népszavazás támogatói és ellenzői számára egyaránt fontos a család és a családoknak nyújtandó valódi támogatás, s hogy a szociális támogatásokat, a bölcsődék létrehozását, az anyák életének megkönnyítését, a nők egyenjogúságát, illetve a házasságon belüli erőszak, a pedofília vagy az alkoholizmus kérdését mindnyájan szeretnék rendezni.
A Szlovák Püspöki Konferencia köszöni minden polgárnak, aki bekapcsolódott a nyilvános szavazásba. „Őszintén nagyra értékeljük ezt. Köszönjük az állam és a politikai pártok minden képviselőjének, aki támogatta a népszavazást. A tény, hogy a népszavazáson a szavazópolgárok szükséges 50 százaléka nem vett részt, kétségkívül elgondolkodtató és elemzésre ad okot” – jelentette ki a püspöki kamara szóvivője, Martin Kramara. „Bízunk benne, hogy a családról való gondoskodás továbbra is a közélet és a társadalom fontos témája marad” – áll továbbá a Püspöki Kamara állásfoglalásában.
Ján Baránek politikai elemző szerint a népszavazás ellenkező hatást ért el, mint amit a kezdeményezők szerettek volna. „Az is megnyilvánult, hogy a véleményformáló médiumok elutasították a Szövetség a Családért kampányát, de ennek ellenre is várakozáson aluli volt a részvétel” – mondta. Másrészt viszont azok, akik részt vettek a népszavazáson, túlnyomó többségben igennel támogatták a népszavazás kérdéseit.
Ľudovít Kaník parlamenti képviselő szerint az SDKÚ-DS nem megosztani, hanem összekötni szeretne, és Szlovákia polgárai a népszavazással hasonló álláspontra helyezkedtek. Véleménye szerint az országnak nincs szüksége a mesterséges és megosztó kérdések előtérbe helyezésére. „Vannak ettől fontosabb kérdések is” – mondta Kaník, aki örül, hogy pártja helyes álláspontra helyezkedett, amikor az emberekre bízta a döntést, és megértéssel viszonyult azokhoz is, akik részt kívántak venni a népszavazáson és azokhoz is, akik nem.
A KDH alelnöke, Pavol Zajac magasabb részvételre számított. A népszavazási részvétel véleménye szerint azt mutatja, hogy a polgárok a benne foglalt kérdéseket nem tartják életbevágóan fontosnak a mindennapi életük szempontjából, valószínűleg inkább a foglalkoztatottság kérdését részesítik előnyben. „A család védelmének kérdései a KDH programjának alapját képezi majd. De dolgozni fogunk a Szlovákia lakóit érintő gazdasági és szociális kérdések megoldásán is” – fűzte hozzá.
A Most-Híd párt tiszteletben tartja a népszavazás eredményeit és bízik benne, hogy a szombati szavazás után a tolerancia iránti fokozott szándék, a kölcsönös tisztelet és a polgárok közti megértés kerekedik felül a társadalomban. A párt által kiadott közlemény szerint bebizonyosodott a családdal kapcsolatos a témák fontossága. „A népszavazás eredménye azt jelzi, hogy a valódi problémákat és a család fenyegetettségét nem a népszavazás során feltett kérdésekben látja a társadalom nagy része” – áll a párt közleményében. Bugárék továbbá úgy vélik, hogy a társadalom és politikai pártok nehéz feladat előtt állnak: „Hogyan megszüntetni a társadalom polarizációját, amelyet a szerencsétlenül vezetett népszavazás előtti kampány okozott” – olvasható továbbá a közleményben.
Üdvözli a népszavazás eredményét az Amnesty International Slovensko. A szervezet szerint a mindenki számára azonos jogokról szóló nyílt vitát az LMBT emberek jogainak terén való progresszív változtatásokra kell kihasználni. A szervezet véleménye szerint az eredmény azt mutatja, „hogy az embereknek fontos, hogy mindenkit egyforma jogok illessenek meg, mint például a családra vagy az örökbefogadáshoz való jog”.
Az Amnesty International szerint a népszavazás mai eredménye megerősítette azt az irányt, amelyen a szlovákiai társadalom haladni szeretne. „Szlovákia polgárai véleményükkel kifejezték, hogy nem akarják az LMBT emberek további diszkriminációját támogatni, olyan társadalmat szeretnének, amely egyforma jogokat biztosít mindenki számára” – jelentette ki a szervezet igazgató asszonya, Jana Malovičová.
dé, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”51672,51679″}
