55498

Nem hiszek a Szlovák Nemzeti Párt ezen játékának őszinteségében, de bármilyen pozitív megnyilvánulás elfogadhatóbb, mint a feszültségkeltés, mondta a TABLET.TV számára az SNS bősiek melletti kiállása kapcsán Csáky Pál, az MKP európai parlamenti képviselője.

Az Európába özönlő menekültáradat nemcsak az európai, afrikai és ázsiai alvilágból verbuválódott embercsempészek részéről irányított folyamat, az sem kizárt, hogy egyes titkosszolgálatok részéről is. „Véleményem szerint nem jó, ha valaki ily módon igyekszik az európai társadalmat destabilizálni. S nem gondolok itt kizárólag az alvilágra, egyáltalán nem lennék meglepve, ha egyszer kiderülne, hogy a szervezett menekültáradatot egyes titkosszolgálatok is irányították” – nyilatkozta a TABLET.TV-nek Csáky Pál európai parlamenti képviselő.

Egyes európai szervezetek eredeti terveit, amelyek a problémát a menekülteknek az uniós tagországok közötti, kvóta szerint történő szétosztásával akarták megoldani, bürokratikusnak és egyben naivnak nevezte. „Az Európai Parlamenthez beterjesztett dokumentumuk tipikus bürokratikus iromány volt, melyet valaki íróasztalnál ülve szerkesztett meg egy olyan helyiségben, ahol feltehetőleg kevés volt az oxigén. Ezt a valóban komoly problémát úgy akarta megoldani, hogy 20-30 ezer menekültet szétosztott volna az uniós tagországok között. A tavalyi számadatokból viszont egyértelműen kitűnik, hogy az Európai Unióban 570 000 menekültstátuszért folyamodó személyt tartanak nyilván” – mondta Csáky, aki szerint a kvótarendszer nem működhet.

“A menekültek célja eljutni Európába, de Európát számukra 70 százalékban Németország, esetleg Franciaország, Nagy-Britannia, illetve talán Svédország jelenti. Más nem. Amennyiben nálunk helyezik el őket, egy, két, vagy három hét múlva úgyis elmennek” – tette hozzá.

Csáky szerint a migránsok egy része valóban az üldözés és a hazájukban dúló háború elől menekül otthonából. Őket valóban megilleti a menekültstátusz és a védelem. Többségükben azonban gazdasági menekültekről van szó, akiket a valóságtól távol álló ígéreteikkel rászedtek az embercsempészek.

A migránsok így hamis útlevéllel igyekeznek bejutni az unió országaiba, amiket Csáky szerint Isztambulban például már 2 000-10 000 euróért beszerezhetnek. Olyan is előfordul, hogy eredeti személyi okmányaikat postán feladják európai címre, ahová iratok nélkül igyekeznek eljutni. „A Törökországon át Európába érkező emberek, akik európai vízumot kapnak, egyáltalán nem rendelkeznek személyi okmánnyal” – jegyezte meg Csáky.

„Ezeknek az embereknek megígérték, hogy lakást, szociális segélyt kapnak. Így életüket kockáztatva útnak indulnak. Ez becstelen, tisztességtelen és fel kell lépni ellene” – fogalmazott Csáky, aki szerint az Európai Uniónak egységesen kellene fellépnie az embercsempészek hálózatával szemben.

„Az európai politikának az embercsempészek diktálnak. Előfordulhat, hogy az afrikai vagy az afrikai-ázsiai alvilág. Az olasz titkosszolgálatnak már hónapok óta a rendelkezésére áll az olasz és az etiópiai maffia beszélgetéseiről készült hangfelvétel. Az Európai Parlamentben az Europol egyik vezető képviselője elmondta, hogy egyes nemzeti titkosszolgálatok hamarabb szolgáltatnak ki információkat az amerikaiaknak, mint a szomszédos országnak” – hívta fel a figyelmet.

Ezért szükséges szerinte a menekültprobléma uniós szinten történő megoldásának koordinációja. Az Európai Unión belül különböző szervezeti egységek állnak rendelkezésre, miért ne lehetne egy ilyen munkacsoportot kialakítani erre a területre is. Nem kell uniós biztosnak lennie, megbízott is lehet, aki havonta beszámol az Európai Tanácsnak – vélekedett a politikus. „Ehhez természetesen pénzeszközöket kell rendelkezésére bocsátani, jelentős összeget. De még mindig humánusabb, hatékonyabb, értelmesebb és olcsóbb Afrikában hasznosítani. Ez azt jelenti, hogy ott kell nekik segíteni, ahonnan származnak” – mutatott rá.

Csáky a beszélgetésben elmondta véleményét a magyarországi helyzetről is, mely mint tranzitország, jelentős migrációs nyomásnak van kitéve. „Helyeslem, hogy a magyar kormány aktivitást tanúsít. Igaz, nem is tehetnek mást. Viszont elhangzott ott néhány szimpatikusnak nem minősíthető kijelentés is, mint például: Senkit sem engedünk ide. Ez azonban természetesen lehetetlen. Tehát elegánsabb módon is viselkedhetnének” – jegyezte meg.

A határzárat, melyet Magyarország szerbiai határán emel a menekültáradat ellen, Csáky inkább szükséges rossznak tartja. „Mindenki előre tudja, hogy a magyar határzár nem fog a tőle elvárt módon működni, minden kerítést meg lehet kerülni, vagy át lehet vágni. Lélektani hatása azonban lehet” – mondta.

A menekültkérdéshez való szlovák hozzáállást méltányolja, viszont több szolidaritást várna a többi uniós tagállammal, és nem ért egyet azzal a móddal, ahogyan a kormány kommunikált a bősiekkel a menekültek Ausztriából való átvállalása kapcsán. „A szlovák szervek álláspontját azonban összességében nem tartom negatívnak” – mondta.

„Bősön az okozza a problémát, hogy hasonlóan, mint a kommunista éra idején, egyszerűen határozott a kormány, hogy így lesz, és kész. Természetes, hogy ez ellen minden demokratikus érzelmű ember tiltakozik” – jegyezte meg Csáky. A Szlovák Nemzeti Párt állásfoglalását, mely támogatta Bős lakosságát, Csáky pragmatikusan értékeli. „Nem hiszek az SNS ezen játékának őszinteségében, bizonyára így akartak szerepelni a médiában és egy más arcukat mutatni. De bármilyen pozitív hozzáállás elfogadhatóbb, mint a feszültségkeltés” – jelentette ki az MKP európai parlamenti képviselője.

tasr nyomán nzs, Felvidék.ma