59054

A felvidéki ifjúság bevonásával végezték el azt a felmérést, amelynek eredményeit január 28-án mutattak be Budapesten a Mathias Corvinus Collegium szervezésében. A Kárpát-medencei kutatás felvidéki megvalósulásáért Morvai Tünde, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének munkatársa felelt. Az alábbiakban a felmérés felvidéki eredményeit ismertetjük. 

A Kárpát-medencei kutatást 2015. november 12. és december 23. között végezték el. A 2700 fős, szóbeli megkérdezésen alapuló, reprezentatív kutatásból kiderül, hogyan viszonyulnak a négy nagyobb külhoni régióban (Erdély, Felvidék, Vajdaság, Kárpátalja) élő fiatalok többek között az állampolgárságot, a migrációt és a jövőjüket érintő kérdésekhez. Erdélyből ezer fő, Felvidékről hétszáz, Kárpátaljáról és a Vajdaságból pedig öt-ötszáz főt kérdeztek meg.

„A szlovákiai magyar fiatalok reprezentatív felmérésére törekvő vizsgálat alapjául szolgáló mintába 711 fiatal került. A 15 és 29 év közötti korosztály mintavétele terület, a lakóhely típusa, korcsoport, nem és iskolai végzettség szerint történt” – mondta el a Felvidék.ma-nak Morvai Tünde, a felvidéki kutatás vezetője.

Mint a kutatásból kitűnik, a szlovákiai magyar fiatalok közel egyharmada elsőként a szlovákiai magyar közösséghez érzi magát közel, ezt követi a felvidékiként nevezett közösség elnevezéshez tartozás érzése. „A kérdőívben megkérdeztük azt is, hogy melyik közösséghez érzi magát közel másodsorban. Erre a kérdésre a legtöbben a magyar közösséget jelölték meg (23 százalék), majd a szlovákiai magyart (22 százalék). A szlovákiai magyarok körében a roma nemzetiségűek identitása nem erős, mintánkban 2 százalék vallotta magát roma/cigány közösséghez tartozónak” – fogalmazott a kutató, majd hozzátette, a magyar identitás kérdése a szlovákiai magyar fiatalok számára elsősorban a magyar anyanyelvűséggel függ össze, fontos szempont az is, hogy jól beszélje a nyelvet, valamint ismerje a magyar kultúrát.

A kettős állampolgársággal kapcsolatban az alábbiak olvashatók a tanulmányban: „Szlovákiában a kettős állampolgárság csak korlátozott feltételek mellett megengedett, így a szlovákiai magyar fiatalok körében a magyar állampolgárság megszerzése nem cél, csupán a válaszadók 1,7 százaléka nyilatkozta azt, hogy igényelte a magyar állampolgárságot. Központi szerepet játszik a vizsgált generáció körében a zenehallgatás, a személyes kapcsolattartás a barátokkal, valamint a közösségi oldalak böngészése.”

„Kértük a fiatalokat, hogy értékeljék, mit tartanak a generációjuk legsúlyosabb problémáinak. Véleményük szerint a legégetőbb megoldásra váró kérdés a létbizonytalanság, a szegénység, a pénztelenség, az alacsony keresetek, vagyis elsősorban az anyagi javakkal összefüggő problémákat emelték ki. A materiális javak hiánya után úgy vélik, az értéktelenség sújtja leginkább kortársaikat” – közölte Morvai Tünde.

Mint megjegyezte, a társadalmi aktivitás, akár civil szervezeti tagként, akár csak résztvevőként nem közkedvelt időtöltés a fiatalok körében, mindösszesen 24 százalékuk veszi ki a részét a közérdekű tevékenységből. A közélet iránti érdeklődésük a társadalmi szervezetekhez való passzív hozzáállásukhoz hasonlóan alacsony fokú. Nem érdekli őket a politika, a bal-jobb skálán nehezen tudják magukat besorolni. Az ötöshöz közeli (4,85) átlaggal inkább a jobboldalhoz érzik magukat közelebb – tette hozzá.

Az átfogó kutatás az elvándorlásra is kitért. Az elemzésből kitűnik, hogy a megkérdezett fiatalok túlnyomó többsége már volt külföldön, többen megélhetés végett utaznak ki. A célországok főként nyugat-európai országok (48 százalék), Magyarországra a fiatalok 29 százaléka  telepedne – derül ki a tanulmányból.

A kutatás vizsgálta a fiatalok médiafogyasztását is. A ZY generáció médiafogyasztási szokásait illetően nem született meglepetés: a leggyakrabban a közösségi oldalakat látogatják, legkevésbé népszerű médium számukra a nyomtatott sajtó. „A megkérdezett fiatalok közel fele (48 százalék) saját életében nagy jelentőséget tulajdonít az internetnek. Az internettől való függőségre jó példa, hogy csak minden ötödik fiatal tud egy órán át folyamatosan az aktuális tevékenységére koncentrálni, a többieket legalább egyszer megszakítja a közösségi médián keresztül érkező értesítés” – mondta Morvai Tünde

A felmérés elemzési anyaga ITT>> érhető el. 

Pásztor Péter, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”59055″}