Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke nem régen tett summás megállapítása szerint, Schengen és a szabad munkavállalás nélkül az eurónak valójában nincs is értelme.

Az európaiak a közös valutával és az útlevél nélküli utazással azonosítják a leginkább az Európai Uniót, összegzi a felmérések tapasztalatait Guntram B. Wolfe. A brüsszeli BRUEGEL kutatóinak jeles képviselője, aki publicistaként is jól ismert, hozzávetőleges számításokkal méricskélte, hogy a határzár milyen gazdasági következményekkel járna.

A schengeni övezeten belül 1,7 millióan dolgoznak másik országban, mint ahol élnek (vagyis a napi ingázók, az áttelepülteket nem számítva), őket közvetlenül is sújtaná a határellenőrzés bevezetése. Feltehetően emiatt évi 3-4 milliárd euró veszteség következne be.

A szlovákiai családokat az átlagot meghaladó veszteség érné, hiszen naponta az ország lélekszámához viszonyítva nagyobb arányban ingáznak. Tehát Szlovákiát, de még Luxemburgot is keményebben érintené a határellenőrzés visszaállítása. Ehhez adódnak az üzleti utakkal kapcsolatos extra költségek, az EU-ban évi 200 millió ilyen utazással a veszteség megduplázódna, 6-8 milliárd euróra nőne.

Súlyosabb ügy a teherforgalomban bekövetkező kár. A fizetős utakról évente 18 millió gépjármű lépi át a német határt. A veszteség mértéke azon múlik, hogy mekkora várakozási időre kényszerülnek.

Ezzel együtt nem lehet kijelenteni, hogy az euró Schengen nélkül működésképtelen. Az eurót használó Írország és Ciprus például nem tagja a schengeni rendszernek, mindkét országnak vannak gazdasági gondjai, de nem a határellenőrzés fenntartása miatt.
Ezzel együtt gazdasági elemzők is úgy vélik, hogy az éledező európai gazdaságnak sokat ártana a szigorú határkontroll bevezetése, főleg, ha ez egy Kínából kiinduló megrázkódtatással párosulna.

A szlovákiai viszonyokban, a Schengenből történő kiesés elemi megrázkódtatást jelentene. Nem csupán az utasforgalom miatt, holott a határátlépés-frusztrációt aligha óhajtja bárki újra átélni.

Az uniós tagállamokba a teljes szlovák kivitel 85 százaléka irányul, legfőképpen Németországba, Csehországba, Lengyelországba, Ausztriába, Nagy-Britanniába és Franciaországba, ha ennek útjába akadályt emelnek, az elemi károkozással érne fel.

Szlovákia már így sem túlságosan vonzó befektetési célpont, egy határzár miatt a tulajdonosok bizonyára elgondolkodnának azon, hogy érdemes-e itt fejleszteniük.
Schengeni határ
A schengeni egyezmény az Európai Unió (EU) első és harmadik pillérének része, amely elsősorban a belső határőrizet megszüntetését és a külső határok közös ellenőrzését jelenti.

Az egyezménynek 26 unióbeli ország a tagja, és van 4 nem EU-beli tagjai is. A Schengeni megállapodást viszont még nem alkalmazza 6 EU-s ország.

HVG, SZL, Felvidék.ma
Fotó: EU{iarelatednews articleid=”58989,58960,58849,58803,58625,57942,57886,57786″}