59558

A család a társadalom alapegysége. Az a pici sejt, melyen a jövő múlik, mely nélkül nem képzelhető el a további élet. A család alapja pedig a házasság. Keresztény kultúrkörben nem vitás, a férfi és nő szent szövetsége, melynek célja a szerelmi szenvedélyen túl a továbbélés, a gyarapodás, a nemzet jövőjének biztosítása.

Nemzetpolitikai szempontból tehát mindaz, amit a politikum tesz, annak a családokat kell szolgálnia, mert ez ad a politikai törekvéseknek célt és értelmet.

Sajnos liberális világunkban a családokat rengeteg támadás és veszély fenyegeti. A hagyományos értékeket felváltották a hamis eszmék, melyek mentén megkérdőjeleződnek a hagyományos nemi szerepek, a családon belüli feladatok és nevelési elvek. A média uralkodó világa megkérdőjelezi egyáltalán a család fontosságát is, hisz egyre nagyobb teret nyer az individualizmus a magánélet területén is. Nem beszélve a korunk életkörülményei okozta válságokról, melyek eredménye a számtalan csonka család. E sok negatív jelenség következménye pedig az, hogy a gyermekek, akiknek szociális fejlődésében a család fontos szerepet tölt be, elesnek mindazoktól az értékektől, melyek felnőtt korukban majdani családi életük során meghatározóak lettek volna.

Ma már a tudomány is igazolta a történészek állítását, miszerint van valamiféle kollektív nemzettudat és benne a kollektív nemzeti emlékezet. A gyermek az ősei titkainak hordozója, s mi magunk is a következő generációk ősei vagyunk. József Attila híres versében ezt így fogalmazta meg:

„ ki emlékszem, hogy több vagyok a soknál, /mert az őssejtig vagy minden ős – / az Ős vagyok, mely sokasodni foszlik: / apám – s anyámmá válok boldogon,/ s én lelkes Eggyé így szaporodom!/ “

Miért fontos ez nemzetpolitikai szempontból nekünk? Mert az erkölcsi és érzelmi köteléken túl a magyar megmaradás értékeit egyértelműen a családban sajátítja el a gyermek.

A család az, mely megmaradásra vagy önfeladásra nevel. Ott dől el az iskolaválasztás, ott dől el, hogy mit és mennyit sajátít el a nemzet eddig felhalmozott kincseiből: mesék, népköltészet, irodalom, népdalok világa… Családban halljuk az idősek elbeszéléseit a valamikori szebb korokról. S ami a legfontosabb, a családban tanuljuk a példát. Legyen az a megmaradás, gerincesség példája, vagy az önfeladás, sorsfordulók okozta megtörés példája. S hogy profán is legyek: számszerűen, mennyiségileg is a minőség mellett a család a jövő záloga. Az, hogy mennyi gyermek születik, meghatározza a jövő generáció minden lehetőségét.

Szerencsére Felvidéken is van több civil szervezet, mely a családok segítését tűzte zászlajára. Az MKP női partnerszervezete, a Femine Fortis – Erős Nők polgári társulás céljai között is van hagyományosan női témáknak nevezett számtalan cél. Nemcsak a női közéleti szerepvállalás erősítése, hanem a szociális segítségnyújtás megteremtése is.

Sokaknak be kellene állnia a sorba. A politikai élet, a törvényhozás területén a gazdasági, munkahelyteremtő fejlesztések pont azt a célt szolgálják, hogy legyen kellő akarat és gazdasági lehetőség a gyermekvállalásra, lehetőség szerint több gyermek vállalására is. Az adó- és szociális politika szintén erre hivatott.

Mégis ez a legnehezebb téma, ezt nem lehet irányítani. A családi élet a maga teljességében magánügy. Senki sem szólhat bele, legkevésbé a politika. Csakis kívülről, a külső lehetőségek megteremtésével lehet finoman befolyásolni azt, hogy visszanyerje a maga megbecsült státuszát és betöltse rendkívül fontos szerepét. Vannak erre kiváló (pl. magyarországi) példák.

Remélem és bízom benne, hogy Szlovákiában is sikerül családcentrikussá alakítani a törvényhozást. Ebben a magyar politikai képviseletnek is aktívan részt kell vennie. Mert az itt élő magyarságnak ez az érdeke. Ezt kell felismernünk, mert nincs más alternatíva.

Kiss Beáta a Magyar Közösség Pártja 21-es sorszámú listáján képviselőjelöltként a11. helyről indul a 2016-os parlamenti választásokon.

Kiss Beáta, Felvidék.ma