59601

Furik Csaba megyei képviselő és a Magyar Nemzeti Kereskedőház Királyhelmeci Képviseleti Irodája, február 23-án „Lehetőség, partnerség, fejlődés a Bodrogközben és Ung-vidéken” címmel gazdasági-üzleti találkozót rendezett Királyhelmecen.

A rendezvény a Bodrogközi Magyar Közösség Házában (BMKH) került megrendezésre, amely korszerű a 21. század igényeinek megfelelő környezetet és szakmai hátteret biztosított a szervezőknek.

A találkozó résztvevőit köszöntötte Szesztay Ádám, Magyarország kassai főkonzulja, a rendezvény fővédnöke. Bevezetőjében köszönetet mondott Pásztor Istvánnak, hogy a BMKH segítette a szervezőket, a rendezvény méltó helyszínének a bebiztosításában. „Ma lehetőségünk van, hogy megbeszéljük a közös teendőnket, hogy a régió ahol tartózkodunk, a magyar-magyar cselekvéssel elinduljon a felemelkedés útján”- fogalmazott Szesztay.

Furik Csaba, Kisgéres polgármestere, megyei képviselő előadásában: „A határ menti gazdasági együttműködés szerepe Bodrogköz és Ung-vidék felemelkedésében és minőségi munkahelyek teremtésében” foglalkozott a térségben kialakult gazdasági és szociális problémákkal. Beszámolójában rámutatott a gyümölcsözően fejlődő határon átnyúló együttműködésre, melynek egyik motorja és mozgatója a Bodrogköz és Ung-vidék fáradhatatlan patrónusa, Szesztay Ádám, aki minden lehetőséget felhasznál, hogy ösztönözze és segítse a magyar – magyar együttműködést. Kettőjük együttműködését sok sikeres regionális program, rendezvény és pályázat fémjelzi. Sikerült megszólítani és cselekvésre bírni a határ két oldalán működő önkormányzatokat és településszövetségeket, egymást ösztönözve, egymásnak ötleteket adva keresni a kitörési pontokat a problémák halmazából.

A múlt éven indult kezdeményezés alapötletét az adta, hogy míg Sátoraljaújhelyben 2 százalékos a munkanélküliségi ráta, a néhány kilométerrel odébb fekvő Bodrogközben ez helyenként meghaladja a 30-40 százalékot is. A helyzeten csak az javít, hogy nagyon sokan Nyugat-európába vállalnak munkát. Sátoraljaújhely polgármestere Szamosvölgyi Péter partner volt a közös cselekvéshez, és ez után, a munkaügyi hivatalok bevonásával sikerült sokaknak munkát találni a közeli Sátoraljaújhelyben.

Seres Ádám, a Sátoraljaújhely Polgármesteri Hivatal munkatársa tolmácsolta Szamosvölgyi Péter, polgármester gondolatait: „A munkaerő piaci kereslet és kínálat összekapcsolása és az agrár-ipari fejlesztések perspektívája Sátoraljaújhelyen és Bodrogközben”- című előadáshoz. Beszámolt Sátoraljaújhely sikereiről, gazdasági eredményeiről a fejlődés beinduláshoz vezető rögös útról, ám most, ha úgy tetszik, kissé kellemesebb gondjaik vannak, ugyanis a városukban és Hegyközben is hiányzik a kvalifikált munkaerő és több mint száz betöltetlen állásra várnak jelentkezőket, elsősorban Bodrogközből. Rámutatott, hogy sürgősen meg kell oldani a felsőfokú műszaki szakemberképzést a térségben, külön figyelmet szánva a duális képzés feltételeinek a javítására és bővítésére. Műszaki végzettségű szakemberek iránt óriási a kereslet, és ez a jövőben csak növekedni fog. Humán főiskolai oktatás jelenleg is folyik Sárospatakon, egykor Királyhelmecen is működött a Városi Egyetem, ezek olyan alapok, amelyekre építve, ellehet indítani a felsőfokú műszaki és gazdasági szakképzést a térségben. Aláhúzta, hogy szorosan együtt kell működniük a szakképző intézményeknek a térségben.

Sátoraljaújhely város a Miskolci Egyetemmel közösen Képzésközpont felállításáról állapodott meg és 2017-2018 szeretnék elindítani a képzést egyes gépészmérnöki és egészségügyi szakokon.

Kiemelte, hogy fontos a közös gondolkodás, cselekvés és együttműködés a határ mindkét oldalán. Egymás nélkül, egymás ellenében nem lehet érvényesülni, mert akkor marad a gazdasági kilátástalanság, és az egyenlő az elszegényedéssel és az elvándorlással.

Jó eredményekről számolt be az idegenforgalom terén, ahol Sátoraljaújhely rövid idő alatt megtízszerezte az eredményeit, ám szerinte még számtalan kihasználatlan terület van, amit közösen határon átnyúló projektekkel ki lehet aknázni.

Varga Tibor, kaposkelecsényi önkormányzati képviselő, a Csemadok Erdélyi János Területi Választmányának alelnöke előadásában: „Szülőföldön boldogulni fiatalon, értékeinkre alapozva – fiatal vállalkozók kilátásai a régióban”- elmondta a fiatalok támogatásának jellemző területei az európai gyakorlatban a következőek: vállalkozói készségek fejlesztése, az információ, tanácsadás, mentorálás (különösen fontos azoknál a vállalkozóknál, akiknek még nincsenek piaci ismeretei), financiális támogatás, a vállalkozási infrastruktúra fejlesztése(vállalkozói hálózatok, inkubáció.

Ahhoz, hogy egy fiatal vállalkozó sikeres legyen szerinte szükséges:jó ötlet, a megfelelő anyagi forrás, a megfelelő üzleti partner, a jó modell, a gazdasági vagy társadalmi igény.

A Magyar Állandó Értekezlet, 2015. december 3-i XIV. plenáris ülésének döntése értelmében a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága elindította a 2016 a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve programot. A program tervezett lépései segítik a fiatal vállalkozók indulását és a MNKH hálózata pedig a piachoz jutásukat, a sikerességük zálogát. Az érdeklődők további információkat találnak a programmal kapcsolatban a www.gazdasag.sk honlapon.

A továbbiakban ismertette a Hungaricum Mozgalom Felvidéki Értéktárában végzett fiatal Ung-vidékiek munkáját és jövőbeli teendőiket.

A program a Magyar Nemzeti Kereskedőház Királyhelmeci Képviseleti Irodájának „MAGYAR ÍZEK PIACA” c. kiállítással egybekötött üzleti találkozójával folytatódott.

A színes és változatos kultúra egyik fontos pillére mind Szlovákia, mind Magyarország esetében az élelmiszeripar, a kiváló alapanyagok és zamatos ízekkel teli tradicionális ételek. Ezért a rendezvény egyik célja a biztonságos és jó minőségű élelmiszerek megtermeléséhez, feldolgozásához és piacra jutásához szükséges körülmények megteremtése hangzott el az MAGYAR ÍZEK PIACA című kiállítás megnyitóján.

A kiállítás nagyszerű platformot jelent a szakmai és üzleti közeledésnek, továbbá a magyar és szlovák termékek kölcsönös promóciójának a regionális piacon.
Az élelmiszeripari termékek területén Szlovákia importra szorul, ezért reális esély mutatkozik arra, hogy a kiváló minőségű magyar élelmiszeripari termékekből az eddiginél nagyobb mennyiségben exportáljanak a jövőben. A magyar-szlovák relációban elsősorban a bor-, a hús- és a tejtermékek piacán, illetve az állattenyésztésben rejlenek komoly lehetőségek.

A Királyhelmecen kiállító cégek mind magas színvonalú különleges termékkel mutatkoztak be Bodrogköz szívében, bizonyára az általuk képviselt ízlésvilág elnyeri a helyiek tetszést, és kínálatként megjelennek a régió üzleteiben.

Szakmai előadások keretében a vámhivatal, közegészségügyi és MNKH munkatársainak segítségével további érdekes témakörök kerültek kibontásra: Nyerő kereskedelmi és marketingtechnikák, a jövedéki adó alá tartozó termékekre vonatkozó szabályok, a piaci árusítás feltételei

A rendezvény konzultációkkal és B2B találkozóval zárult.

Amikor Bodrogközt és Ung-vidéket említjük, egy sokszoros hátránnyal és szociális problémákkal küszködő, elnéptelenedő régióról beszélhetünk, ahol szinte teljesen leépült az ipar és a mezőgazdaság is csak árnyéka egykori önmagának. Örvendetes, hogy ebbe a sokak által már pusztulásra ítélt vidékbe próbál életet lehelni néhány lelkes lokálpatrióta a magyar kormány intézményeinek segítségével és támogatásával.

További képek megtekinthetők Képgalériánkban ITT>>>. 

Szegedy László, Felvidék.ma
a szerző felvételei
{iarelatednews articleid=”59527,59370,59161,58719″}