59268

A kisiskolák veszélyeztetettsége kapcsán strasbourgi vitafórumra volt hivatalos több mint száz − gondos válogatáson átesett − iskolaigazgató és polgármester, valamint a sajtó képviselői. Bár a Magyar Közösség Pártját korábban többször illették azzal a váddal, hogy nem otthon próbálja megoldani a problémákat, várakozással tekintettünk az EP-meghallgatás elé. A találkozón elhangzottak, valamint a megfogalmazott ajánlások ismeretében azonban sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az összejövetel a kampányturizmus szintjére süllyedt. Mivel az Európai Unión belül az oktatás kérdéseit tagországi szinten kezelik, tulajdonképpen előre borítékolható volt, hogy előrelépés nem várható. Sokkal szomorúbb viszont az a tény, hogy a nyilvánosságra hozott javaslatok között egyetlen olyan pont sem található, amit hazai szakértőink, főképp az SZMPSZ vezetői még nem fogalmaztak volna meg az elmúlt egy-két évtizedben, és ami miatt Strasbourgba kellett volna utazni.

A temérdek általános megfogalmazás magyarázata elsősorban abban keresendő, hogy a témában felszólalók ugyan elismert kisebbségi szakértők, ám valójában egyikük sem oktatási kérdésekkel foglalkozik. Ráadásul az előre beharangozott nevek közül csak egy személy vett részt a megbeszélésen. A kérdéssel érdemben foglalkozó és rendszeresen publikáló hazai szakemberek ugyan hiányoztak a tárgyalóasztalnál, a rendezvény végül mégis az MKP álláspontját erősítette meg. A legfontosabb megállapítás ugyanis az, hogy a kisiskolák gondjaira kizárólag a minimális osztálylétszámokra vonatkozó rendelkezés hatályon kívül helyezése, valamint a Magyar Közösség Pártjának programjában szereplő önigazgatási modell kialakítása lehet az egyetlen hatékony megoldás.

A. Szabó László, az MKP oktatási és kulturális alelnöke{iarelatednews articleid=”58894,58652,58531,58298,58273,56263,56963″}