Március 23-án, szerdán 18:30-kor a Blinken OSA-ban (Open Society Archives – Nyílt Társadalom Archívuma; 1051 Budapest, Arany János utca 32.) filmvetítést tartanak.

A vetítés során bemutatják Csillag Ádám Dunaszaurusz (1988) című 87 perces alkotását, mely a rendszerváltás filmje. Akkoriban a kritikusok a legjobb dokumentumfilmnek tartották. A Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer (BNV) problémáinak átfogó ábrázolásával egyszersmind az akkori magyarországi társadalmi berendezkedés csődjét is érzékeltette. Drámai erővel mutatta be a tervezett dunai vízi erőmű körüli ökológiai, társadalmi problémákat, a demokráciát gátló tényezőket és a rendszerváltást megelőző civil kurázsi kialakulását, megjelenését.

Egy megalomániás szocialista beruházás várható természet- és környezetromboló hatásának bemutatása mellett feltárta a szocialista állam működésének diktatórikus vonásait, ütköztetve a rendszerváltást megelőző időszak legfontosabb társadalmi megmozdulásait szervező Duna Kör tagjainak tevékenységével.

Paradox módon, ez az ügy gerjesztette a magyarországi civil társadalom kialakulását, mert látszatra egy apolitikus vita, a környezetvédelem körül zajlott. Ennek természetesen komoly politikai vonatkozásai voltak, de a szakmai érveket nem lehetett ideológiai semmitmondással könnyedén lesöpörni az asztalról. A megkövült csehszlovák társadalomban ez nem hathatott katalizátorként, habár kisebb környezetvédő csoportok szintén felhívták a figyelmet a komoly hátrányokra. De a betonlobbi nemzeti ügyet kreált belőle és október 23-án, nemzeti ünnepünkön kezdték elterelni a Dunát. Sosem felejtem el az egyik társtettesnek, Peter Danišovič mérnöknek, a BNV kezdeményezőjének és társtervezőjének akkori gesztusát. Kárörvendve mosolygott és ökölbe szorult a keze. Mi sem természetesebb annál, hogy 2006-ban a Matica slovenská kitüntette.

A film a sajtóban 1985-ben párthatározattal betiltott témát, a BNV történetét követi nyomon, megszólaltatva az elhallgattatott tudósokat, az illegalitásban szervezkedő környezetvédőket a hírzárlat ellenében.
A Dunaszauruszt elkészülte után betiltották, így a filmszemlén nem versenyezhetett, de egy, az országgyűlési képviselők és a nyilvánosság számára rendezett vetítés után, amelyen több százan vettek részt, a parlament környezetvédelmi bizottsága sikerrel javasolta a miniszterelnöknek a nagymarosi vízlépcső építésének leállítását. Társadalmi nyomásra és egy per megnyerése után, a Magyar Televízió 1989 tavaszán mutatta be a filmet. Címe állandó jelzőként honosodott meg a hazai és nemzetközi politikai és sajtónyelvben a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer megnevezésére.

A vetítés után Nagy Szilvia beszélget Csillag Ádám filmrendezővel és Vargha Jánossal, a Duna Kör alapítójával.
Csillag Ádám, a kortárs magyar dokumentumfilmezés kiemelkedő alakja,
1984-ben fejezte be a Színház és Filmművészeti Egyetemet, s azóta lankadatlanul készíti dokumentumfilmjeit. A diploma átvétele után bekapcsolódott a Balázs Béla Stúdió műhelymunkájába, ahol 1984 és1988 között készítette első dokumentumfilmjét, a felrázó és mozgósító hatású Dunaszauruszt. 1989-től dolgozott a Magyar Televízió több szerkesztősége számára. Kamerájával jelen volt a prágai „bársonyos forradalom” eseményein, a csehszlovák kommunista rezsim bukásánál. 1990-től részt vett az MTV Opál produceri irodában indult emberjogi, kisebbségi és társadalmi-szociális magazinok kialakításában és fejlesztésében. Tagja a Magyar Film és TV Művészek Szövetsége etikai bizottságának és a Duna Kör Elnökségének.

Vargha János környezetvédő és fotográfus 1977-ben szerzett biológusi diplomát a szegedi József Attila Tudományegyetemen. 1981-től publikál és előadásokat tart a vízgazdálkodás és vízépítés környezetvédelmi vonatkozásairól. A Duna Kör alapító tagja, amely 1985-ben megkapta a Helyes Életmód-díjat (Right Livelihood Award), vagyis az alternatív Nobel-díjat. Az 1977-ben megjelent, A hágai döntés című, a Nemzetközi Bíróságnak a bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyében hozott döntéséről szóló könyv szerkesztője és a Vízerő és politika című fejezetének szerzője. 1998 és 2000 között a magyar kormány környezetpolitikai főtanácsadója volt.
A filmvetítés az Axel Braun Valamilyen ellenzék című kiállításához kapcsolódó Politizált táj rendezvénysorozat része.

A film első része itt tekinthető meg. 

A Dunaszaurusz folytatása a Dunatorzó, mely alapvetően a Csallóközre koncentrál pedig ITT, ITT, ITT és ITT tekinthető meg.